2025.08.27. (szerda)

A régi Centrum feléledése

A régi Centrum feléledése

Dátum:

Az egykori Pártház előtt állva készült mind a két fotó, nagyjából két év különbséggel, szerintem 1973-ban és 1975-ben. Érdekességük abban rejlik, hogy a képek tanúsága szerint, a kiégett Centrum áruház helyén, fél évtizeddel a tűzeset után ismét boltot nyitottak. Azaz a Nerfeld-palotának nem az 1969-es tűz miatt kellett pusztulnia.

Az egykori Pártház előtt állva készült mind a két fotó, nagyjából két év különbséggel, szerintem 1973-ban és 1975-ben. Érdekességük abban rejlik, hogy a képek tanúsága szerint, a kiégett Centrum áruház helyén, fél évtizeddel a tűzeset után ismét boltot nyitottak. Azaz a Nerfeld-palotának nem az 1969-es tűz miatt kellett pusztulnia.

A mellékelt fotókat a nemrég elhunyt Danka Istvántól kaptam évekkel ezelőtt. Mivel azt mondta, hogy 1973-ban készítette őket, ilyen megjelöléssel, alaposabb nézegetés nélkül raktam el a Centrum-sarok nevű könyvtáramba. A napokban vettem elő ismét a felvételeket, és döbbenten jöttem rá, hogy a két kép nem ugyanakkor készült. Ami ráadásul újabb bizonyítékot is szolgáltat annak a városi legendának a cáfolására, hogy a mai Kossuth és Szapáry utcák sarkán 1929-ben épült Nerfeld-palotát azért kellett lebontani, mert az 1969. április 11-ei tűzben javíthatatlanul megsérült.

Az első felvétel esetében elfogadom István dátum megjelölését, miszerint 1973-ban készítette a képet. Ezt támasztja alá, hogy a fotó előterében egy hatalmas füves járdasziget látható, nagyjából ott, ahol ma a Baross utca kezdődik. Azaz a fotózásnak még azt megelőzően kellett történnie, hogy a 4-es főút rekonstrukciója beért a belvárosba, és a Pártház előtti különálló utca, illetve az ez és az akkori Beloiannisz út között lévő házak eltűntek a föld színéről. Érdemes megfigyelni a régi 4-es főút vonalvezetését, a közlekedési lámpák oszlopról történt belógatását, és azt a kis esőbeállót, ami a kereszteződésben posztoló rendőrt védte.

Ugyancsak az 1973 körüli fotózást támasztja alá, hogy a felvétel bal szélén még eredeti tetőmagasságával, borítás nélkül láthatjuk a Népbank – akkoriban éppen a Magyar Néphadsereg Tiszti Klubja – épületét, amit majd csak annak az évnek a nyarán kezdenek átépíteni. A később készült fotóval összehasonlítva jól látható, hogy az épületet ma is borító alumínium külső felhelyezésével egyszerre a két szint magasságú, kontyos tetőt egyszerűen szétszedték. Így nyoma veszett a tetőszerkezetet lezáró földgömbnek is, amin a második világháborúig Hermész szobra állt.

A két kép időbeli elhelyezését egyébként éppen az egykori Sztár áruház – Népbank, Tiszti Klub, ma valami edzőterem – borításának megléte segíti. Először ránézve a második képre ugyanis azt gondoltam, hogy mivel a Nerfeld-palota földszintjén boltok működnek, a felvétel az 1969-es tűz előtt készült. Aztán persze a felvétel bal oldalán látható Sztár áruházból rájöttem, hogy mivel azt 1974. április 4-ére építették át, a fotó csak ezt követően készülhetett.

Mindezek viszont újabb érdekes adalékokat tesznek hozzá a Centrum-sarok kiégésével és a Nerfeld-palota elpusztításával kapcsolatos városi legendákhoz. Ha ugyanis 1969. április 11-én valóban menthetetlenül megsérült az épület – mint később ezt állították -, akkor kizárt, hogy 1975-ben nemcsak lakott lett volna, de újra üzletek nyílhatnak a földszintjén. A két fotó között ugyanis alapvető különbség, hogy míg az 1973-ason be vannak deszkázva a kirakatok, a két évvel későbbi képen – a Szapáry utcai oldal kivételével – ismét áruk kínálására szolgálnak az üvegezett portálok.

Mindez számomra alátámasztja azt a feltételezésemet, hogy a Nerfeld-palotának a tűz nélkül is pusztulnia kellett volna. A kérdés csupán annyi volt, hogy mikor lesz pénz az épület és a szomszédos házak eltakarítására, és mi épülhet a helyükre. Az 1973-ban már bemutatott, huszonemeletes toronyház szerencsére nem valósult meg.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Gyors behívás, új templom

Úgy tűnik, a második világháborúban is sok katona küldött egy-egy gyors üzenetet Szolnokról, a város valamelyik részletét ábrázoló képeslapon. Az akkor éppen hétéves újvárosi, más néven Szentlélek templom fotóját Pál Berta kisasszony kapta Rákosligeten 1944. július elején.

Nyakleves utalványozása

A református templom átadása után maximum tíz évvel készülhetett az ehhez a képeslaphoz felhasznált fotó. Nemcsak a kép, hanem az anziksz szövege is érdekes, hiszen írója egy gyöngéd nyakleves utalványozását kéri a címzettől.

Reklámfotó

Még át sem adták a képen látható házakat, talán még Várkonyiról el sem nevezték azt a teret, de képeslap már hirdette a fejlődő város, vagy a rendszer dicsőségét. Úgy négy évtizeddel ezelőtt.

Ugyanaz színesben

Elképesztően aprólékos munka lehetett a Szolnoki Művésztelepről valamikor 1902 és 1914 között készült fekete-fehér fotót színessé varázsolni. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy ezek a lapok őrzik egy lassan száz éve nem létező szobor emlékét.