Amennyiben ennek a fotónak a hátuljára helyes dátumot írt az ismeretlen fotós – és miért ne tette volna -, akkor két dologban lehetünk biztosak. Az egyik, hogy Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékművét csak 1963-ban állították fel. A másik pedig, hogy a 77 lakásos társasház előbb készült el, mint az úgynevezett Fradi-ház a Kossuth téren.
Ha alaposan szemügyre vesszük ennek a fotónak a középső részét, azaz a korabeli Kossuth tér közepét, akkor láthatjuk, hogy a teret 1990-ig meghatározó Munkásmozgalmi emlékmű még becsomagolva áll a talapzatán. Korábbi fotók és képeslapok alapján tudható, hogy maga a fehér márvánnyal borított talapzat már 1961-ben a térre kerültek, és talán a stilizált csillagokban végződő zászlórudak is előbb álltak ott, mint a szobor. Az emlékmű két oldaláról a szökőkutak is hiányoztak a korábbi felvételeken, tehát e fotó alapján azt is kijelenthetjük, hogy azok Kovács Ferenc szobrával lehettek egyidősek.
A képet nézegetve azt feltételezem, hogy a szobor elkészülte és helyére emelése után vált sürgőssé környezetének a kialakítása. Azon a bizonyos tavaszi hétköznapon, amikor az ismeretlen fotós a Néplap székház valamelyik emeleti ablakából elkészítette ezt a képet, rendkívül serény munka folyt ugyanis a Kossuth téren. A darus autó éppen valamit beemelt a Múzeum bejáratához közelebbi szökőkútba, aminek mintha még hiányozna a díszkő pereme. A másik kút káváját viszont már rakta a mester, miközben a köveket az akkor még álló Takarékpénztári épület előtt vágták a segédek. A különösebben nem lekerített építési területen készült a járda, talán az út is, miközben a munkát még lovas kocsik és taligák segítették.
A kora tavaszi időpont alapján azt feltételezném, hogy a Kossuth tér akkori átalakítását április 4-ére szerették volna befejezni. Azonban, ha ez így van, akkor mégiscsak előfordulhat, hogy a fotós rosszul jegyezte fel a kép keletkezésének dátumát. Mert azért az bátor dolog lett volna, hogy két-három nappal a korabeli ünnep előtt még így néz ki a tér. Tehát vagy márciusi a felvétel, vagy Kovács Ferenc, a Kádár-kori Szolnok emblémájává váló szobrát nem „felszabadulásunk” ünnepén, hanem teszem azt május 1-jén avatták fel.
A képet nézve azt is meg kell állapítanom, hogy a Kossuth tér első, a Megyei Tervező Vállalat által megálmodott és felépített modern társasház a Városháza – akkor Tanácsháza – és a Sztár – akkor Tisztiklub – között álló 77 lakásos épület. Ami logikusnak is tűnik, hiszen a Magyar utca végén álló földszintes házak eltüntetése lehetett a legsürgetőbb az újraálmodott tér esetében. Majd következhetett a Fradi-ház, aminek építése e fotó készítésekor már zajlottak, hiszen a Steiner Jakab és fiai féle ház mögött darut és félig kész épületvázat láthatunk. Ekkor már nyilvánvaló lehetett az is, hogy a Steiner házat előbb-utóbb le fogják bontani, hiszen a színház jegypénztárának is otthont adó társasház csak így érvényesülhetett, illetve ez kellett ahhoz, hogy a Munkásmozgalmi emlékmű a tér középpontjába kerüljön.
(Köszönet a fotóért Papp Bélának)
