2025.12.1. (hétfő)

Az egyik legismertebb „szolnoki”

Az egyik legismertebb „szolnoki”

Dátum:

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk „él”.

Aki Szolnokon él vagy bármilyen egészségügyi problémája miatt Szolnokra vezet az útja, biztos, hogy kiejti a száján a Hetényi nevet. Sokan a Hetényiben születtek, a Hetényiben gyógyultak, a Hetényiben lettek szülők vagy éppen ott tudták meg szeretteik elvesztését. Kevés név van, ami ennyire részévé vált volna a szolnokiak mindennapjainak, mint Hetényi Gézáé.

Hetényi Géza a Monarchia idején, 1894-ben született Budapesten. Az első világháború kitörése előtt kezdte meg orvosi tanulmányait, ugyancsak a fővárosban, amit a világégés és a forradalmakkal tarkított rendszerkeresés miatt, csak 1919-ben fejezhetett be. Korányi Sándor gyakornokaként kezdte a pályáját – ez legalább olyan fontos, mint a képzőművészeknél, hogy ki volt a mesterük -, majd az anyagcsere-betegségekkel kezdett foglalkozni, így 1938-ban kinevezték a budapesti Stefániai úti belgyógyászati intézet vezetőjévé, amit 1946-ban cserélt rövid időre a Mártonhegyi hasonló profilú intézményre. Még a koalíciós időkben, 1947-ben került Szegedre az I. Belgyógyászati Klinika élére. Elhivatottságát jól jelzi, hogy 55 évesen a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, alig egy évvel azután, hogy megházasodott. Még tíz évet adott neki a sors, az elérhető források szerint 1959-ben, munka közben érte a halál.

Elismertségét jelzi, hogy a fővárosi Farkasréti temetőben található sírját 2002-ben védetté nyilvánították, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság pedig már 1960-ban Hetényi Géza-emlékérmet alapított. Nevét 1968 óta egy fővárosi egészségügyi szakközépiskola is viseli, Szegeden pedig a Korányi fasorban található a róla mintázott bronz dombormű.

A Szolnok Megyei Tanács Kórháza 1971. október 8-án vette fel a kiváló belgyógyász nevét. Hogy annak idején miért éppen rá esett a választás, sajnos nem tudom. Csak valószínűsítem, tanítványai ekkora futhattak be olyan karriert, hogy kijárhassák: a szolnoki kórház aktuális nagyberuházása után vegye fel az akadémikus nevét. A névadóval egyszerre leplezték Hetényi Géza mellszobrát, Simon Ferenc alkotását, ami ma is ott áll a kórház udvarában. Az 1957-től Szolnokon alkotó szobrász Hetényit mintázó portréja egyébként Simon Ferenc, a városban felállított tizenöt alkotásának egyike. Ami a megmintázott személy miatt kiállta az idő próbáját.

A joviális, magas homlokú portré, a köpeny és nyakkendő párosítással, a szintén az egészségügyben dolgozó nagyapámat idézi. Részben emiatt is tartottam fontosnak, hogy egy kicsit utánanézzek, ki is volt ez az ember, miért is az ő nevét viseli a szolnoki kórház. És bár úgy tűnik, Dr. Hetényi Gézának életében nem sok köze volt a városhoz, ma nála ismertebb név kevés van Szolnokon.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Elvonult óvodások

Valamikor 2001 tavaszán sérült meg a Verseghy park sarkán három évtizedig álló Vonulók című szobor. Bár az alkotó, Laborcz Ferenc lánya kijavította a műalkotást, de az azóta sem került vissza Szolnokra. A Vonulókat négy évtizeddel később is látnoki munkának nevezte egy művészettörténész.

Nepomuki Szent János szobra

A szobor és talapzata is elég rossz állapotban van, holott minden bizonnyal Szolnok második legidősebb ilyen alkotásai. Ráadásul szerintem van néhány fontos - ma is büszkén vállalható - oka, amiért nálunk is szobrot állítottak Nepomuki Szent Jánosnak.

Sipos Orbán emléktáblája

Feltételezem, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye létrejöttének 125. évfordulóján kerülhetett a helyére Sipos Orbán emléktáblája a megyeháza aulájában. A Szolnokon további öt "köztéri" műalkotást jegyző Györfi Sándor alkotásainak listájában sehol sem szerepel ez a kis dombormű.

Régi sajtó emléke

A Magyar Sajtó Napja alkalmából minimum húszszor koszorúzták meg hivatalosan a Kossuth tér 3. szám alatt található társasház homlokzatán ma is látható emléktáblát. Persze nemcsak azért nincsenek már ünnepségek a könyvtár melletti épület előtt, mert 32 éve máskor ünnepel a magyar sajtó.