2025.10.14. (kedd)

Nem stimmel a bal oldal

Nem stimmel a bal oldal

Dátum:

Ez a soha postára nem adott képeslap a hátoldala, illetve a Gorove utca - cz nélkül - felirata alapján szerintem nagyjából száz éve, valamikor az első világháború előtt vagy első éveiben készült. Klasszikus festett képeslapról van szó, aminek a készítésekor azonban a festő kicsit túlgondolta Szolnok akkori főterét.

Ez a soha postára nem adott képeslap a hátoldala, illetve a Gorove utca – cz nélkül – felirata alapján szerintem nagyjából száz éve, valamikor az első világháború előtt vagy első éveiben készült. Klasszikus festett képeslapról van szó, aminek a készítésekor azonban a festő kicsit túlgondolta Szolnok akkori főterét.

A korabeli színes képeslapok úgy készültek, hogy elővették egy fekete-fehér fotó negatívját, akkurátusan, a valósághoz lehetőleg ragaszkodva kifestették, majd ebből készültek a színes nagyítások. Szolnokról az előző évszázad első éveiben jelentek meg először ilyen képeslapok, és a divat nagyjából az első világháborúig tartott. A színezett képeslapok ugyan tetszetősek voltak, ám kevésbé kontúrosra és részlet gazdagra sikerültek. A cégfeliratok például többségükön olvashatatlanok.

Mint például ezen a legalább száz éves szolnoki képeslapon. Az egyetlen kivehető feliratot ugyanis az 1907-ben épült Népbank tűzfalán találjuk, a mellette lévő üzletsor portáljai fölött lévők kivehetetlenek. Egyébként a későbbi Tiszti Klub, majd 1974-től Sztár áruház, jelenleg edzőteremként funkcionáló épület remek támpont ahhoz, hogy kimondhassuk mikor készülhetett legkorábban a színezéshez használt fotó. A távolabb létható Városháza, a leghátul feltűnő mai Varga vagy éppen a Kaszinó épülete mind korábbiak.

A képeslap érdekességét azonban nem is ezek jelentik. Hanem a közeledő lovaskocsitól balra található, nagyjából a fotó bal felét kitöltő tér.

Induljunk a mi nézőpontunktól. A fotós valahol a mai Fradi-ház és az Árkád átjárója között állíthatta fel gépét. Ez a nézőpont pedig – korábbi képeslapok alapján – megkérdőjelezi, hogy a fotós mellett olyan harminc-negyven éves fák álltak volna, mint amilyenek a kép bal szélére belógnak. Valószínűbbek az olyan csemeték, amilyeneket a nagy fák után látunk. A XX. század első évtizedéből ilyeneket ismerünk a Baross és a Szapáry utcákról is. Természetesen nem zárom ki, hogy a fák tekintetében tévedek.

Ugyanakkor biztosra vehetjük, hogy a Kossuth téren nem volt olyan ház- vagy üzletsor, mint amilyen itt a fák takarásába került. A Steiner Jakab és fiai féle ház ekkor ugyan már megvolt, azonban nem nyúlt tovább a Népbank homlokzatánál. Az pedig ugye teljességgel kizárható, hogy a Steiner-ház után bármi is állt volna a téren. Miként az is, hogy a távolban, a mai Varga épületétől balra olyan magas házat találhattunk volna, mint ezen a képeslapon. A közeledő lovaskocsi mögötti rész egyébként is rettentően elnagyolt.

Vagyis nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az egyébként ügyes kezű fotóssegéd vagy nem ismerte a képen megörökített helyszínt, avagy már nagyon a munkaideje végén járt, így kicsit elkapkodta a feladatát. Amit azonban nem volt lehetőség kijavítani, hiszen ahhoz új negatív kellett volna. Meg hát a kor csodájának számító színezett képeslap ezekkel a kis füllentésekkel is pont olyan piacképes lett, mintha minden stimmelt volna a bal oldalán.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Gettler bank a főtéren

A szolnoki Magyar utca és Kossuth tér torkolatánál járunk valamikor 1907 és 1910 között. A fő- és a mellékutca már macskaköves, járda és villanyvilágítás is van, sőt friss facsemetéket is ültetett már a város. Épp oly hirtelen készülhetett ez a kép, mint ahogy Szolnokról Kabára küldték.

Iparművészeti főiskola Szolnokon?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a régi képeslapokon látható fotók és a meghatározásukra szolgáló feliratok nem mindig vágtak egybe. Avagy a csak gépipariként emlegetett, lassan évszázados történetű iskolaépületben valóban működött iparművészeti főiskola valamikor a harmincas években? Na, de hogy kapcsolódik mindehhez a szolnoki repülés története?

Hétből öt eltűnt szolnoki részlet

Weinstock Ernő - szerintem - nagyjából nyolcvan évvel ezelőtt készítette Szolnokon ezt a hét fotót, amikből aztán önálló és mozaikképeslapok is lettek. A második világháború harmadik-negyedik évében. A nyolc képből kettőt tudott volna pár évvel később újra elkészíteni az akkor már Nagyváradi Ernő.

Két férfi a Zagyva-gáton

Két férfi sétál a Zagyva-gáton, a Tabán mögött, valamikor a hatvanas évek végén. Ha akarom, akkor ebből a fotóból egy falusi és egy városi képet is tudok vágni. Illetve mellé tehetek egy pár hónappal későbbi fotót is, amikor már gépek túrták az árteret.