Az újdonság erejével hatott rám ez az Arcanum felületén található képeslap, holott minimum száz, de inkább több éves. Az is eltartott pár pillanatig, hogy azonosítani tudjam, hol is járunk Szolnokon. Szigeti Henrik a Kaszinó elől, nagyjából a mai buszmegállótól fordította kameráját a Kossuth tér felé.
A helyszín azonosításában természetesen a képen látható épületek segítenek. Először talán a távolabb, a felvétel jobb oldalán sorakozók, amik nem lehetnek mások, mint az 1892-ben még egyszintesre épített Pénzügyigazgatóság – ma könyvtár – épülete, jellegzetes íves sarkával, illetve kicsit távolabb a város második kétemeletes épülete a Magyar Király, azaz a jelenlegi múzeum. Hogy a teret és a képet keresztben lezáró épület az már a Steiner és fiai féle ház lenne, ilyen távolságból – és minőség mellett – nem merném százszázalékosan állítani, bár a tető íve és kiosztása egyértelműen arra emlékeztetnek. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy Szigeti Henrik működésének bő harminc esztendejébe képzelve magunkat, hasonló sziluettű házak, ilyen széles, kövezett utcán máshol nem is tűnhettek fel Szolnokon.
A tértől tippelhető távolság alapján, a felvétel bal oldalán látható ház azonosítása is egyértelmű. Ez csak a Kaszinó épülete lehet. Ha esetleg kételkednénk, akkor nem tehetünk mást, minthogy fejben végigpörgetjük a mai Kossuth utca és tér, ebből a szögből nézve, bal oldalán, a XIX. század végén már álló épületeket. Scheftsik-bazár? Akkor a Megyeházának és a Kaszinónak valamennyire látszódnia kellene a bal oldalon. Megyeháza? Akkor meg pláne majdnem egészében felismerhető lenne a Kaszinó. Kintzel-ház? (A Hatvanas melletti romjaiban is szép ház.) Akkor pedig a Városháza tornyos épületének kellene valamennyire feltűnnie a képen. Így szerintem tényleg nem marad más, minthogy azt állítsuk: Szigeti Henrik udvari fényképész a Kaszinó előtt merészkedett a macskaköves kocsiút széléig masinájával.
Hogy ez mekkora feltűnést kelthetett akkoriban, azt talán jól mutatja: a képen megörökített valamennyi ember a kamera felé néz. Még a kétlovas konflis bakján ülő kocsis is. Ez pedig arra utalhat, hogy ekkoriban azért még nem túl sűrűn tűnt fel Szigeti úr a méretes fényképezőjével Szolnok utcáin. Tehát inkább a XIX. század végén, mintsem a következő elején járunk.
A fotózás pontos időpontját nehéz megmondani, de én arra tippelnék, hogy a felvétel 1896 és 1899 között készült. A legkorábbi dátum mellett a konflistól jobbra látható utcai, közvilágítási lámpa, és az attól kicsit még távolabb észrevehető villanypózna utalhat. Tudható, hogy a Zagyva túloldalán lévő, Scheftsik-telepről itt vezették az első vezetékeket a Kossuth térhez, tehát feltételezhető, hogy miközben a Kaszinó előtt még valami éghető anyaggal működő lámpát látunk, távolabb már modern világítótest áll.
A fényképezés utolsó lehetséges időpontjának igazolását is az említett villanypóznák környékén kereshetjük. Ha ugyanis a Kaszinó elől ma elnézünk ebbe az irányba, akkor az itt még fásnak tűnő területeken a Császi-féle házat és a Mezőgazdasági bank épületét látjuk. Mivel ezen a képen még nincsenek ott, viszont a Mezőgazdasági bank máig pusztuló szecessziós épületéről tudjuk, hogy az egykori népiskola helyére 1899-ben építették, igazolható a fotózás legkésőbbi időpontja. A felvétel jobb oldalán belógó kerített, parkosított terület egyébként a fotózás után még vagy harminc-negyven évig megvolt, csak folyamatosan zsugorodott.
