2025.12.1. (hétfő)

Bujdosó Ácslegény

Bujdosó Ácslegény

Dátum:

A levelek lehullásával ismét előbukkan majd a néhai 605-ös számú szakmunkásképző iskola udvarán immár 45 éve ácsorgó Ácslegény című szobor, így a József Attila útról is látható lesz az alkotó halála után egy évtizeddel Szolnokra került szobor.

A levelek lehullásával ismét előbukkan majd a néhai 605-ös számú szakmunkásképző iskola udvarán immár 45 éve ácsorgó Ácslegény című szobor, így a József Attila útról is látható lesz az alkotó halála után egy évtizeddel Szolnokra került szobor.

Megfáradt? Szomorú? Vagy csak elgondolkodott? Nehéz eldönteni Gyenes Tamás (1920-1963) Munkácsy-díjas szobrászművész Ácslegényéről, hogy a művész éppen melyik pillanatot örökíti meg. Az biztos, hogy e két méternél is magasabb kőszobor robosztus alakja csizmában, feltűrt ingujjban, jobbjában szekercét tartva, baljával valamin támaszkodva, jólfésülten mered maga elé.

A mából nézve akár úgy is értelmezhetem testtartását és arckifejezését, hogy fiatalon elhunyt alkotójára gondol, aki kétszer futott neki a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának, mivel közben kitört a háború. Tanulmányait már a harcok befejezése után kezdhette el másodjára, amit aztán a Népköztársaságban fejezte be. Nem lehet kétségünk afelől, hogy elkötelezett, de nem tehetségtelen káder volt – 1946-ban elnyerte a Magyar Kommunista Párt nagydíját -, aki Leningrádban – a fiatalabbak kedvéért Szentpétervár – folytathatta tanulmányait, ahol kandidátusi fokozatot is szerzett. Hazatérése után a Képzőművészetin, majd a Műegyetemen is tanított, 1956-ban – még a forradalom előtt – Munkácsy-díjjal ismerték el munkásságát. Egy szakportál a következőket írja róla: „Az oktatást, nevelést, a kultúra terjesztését éppoly fontos feladatának tekintette, mint az alkotó munkát. Meggyőződésből képviselte a közérthető, realista művészetet szobrászatában és írásaiban egyaránt.”

A rendszer által elismert alkotóként rendszeresen kapott meghívást a különböző szoborpályázatokra, így feltételezhetjük, hogy a Szolnokon álló egyetlen alkotása is így készülhetett. A Köztérkép.hu oldalon Tóth György Gyigyi bácsi azt írja, hogy az Ácslegény nem Szolnokra készült eredetileg, hanem az 1957-es Budapesti Mezőgazdasági Kiállításra rendelték meg. Ami nem lenne példa nélküli, hiszen az egykori Pártház mögött található Ivó nő is egy ilyen kiállítást követően, bemutatója után jó pár évvel került a mai helyére.

Hogy az Ácslegény miért és hogyan került az 1972-ben felavatott, akkor F. Bede László – a munkásmozgalom helyi mártírja – nevét viselő, a köznyelvben inkább 605-ösként emlegetett intézmény elé, az persze rejtély, vagy legalábbis felvet néhány kérdést. Leginkább azért, mert a megmintázott figurával kapcsolatban hozható szakmákat ekkor már épp egy évtizede, a Petőfi Sándor úton álló, 633-asban oktatták, tehát ha ez számított volna, akkor inkább ott kellene állnia. Arra tippelhetünk, hogy az elkészült iskola mellé, a beruházók vagy a kivitelezők szerettek volna egy szobrot felállítani, és éppen ez a 15 éves, valahol addig elfekvő alkotás volt kéznél.

(Itt jegyezzük meg, hogy ha belegondolunk, a hatvanas-hetvenes években nem épült úgy iskola, de talán közintézmény sem Szolnokon, hogy annak átadásával együtt, ne lepleztek volna le köztéri műalkotást. Azt meg csak remélni tudjuk, hogy ez a tény nem lesz indok a mai fejekben ezeknek a szobroknak az elpusztítására.)

Az elmúlt négy és fél évtizedben alaposan körbenőtték a szomorú Ácslegényt az iskola előtt kialakított park fái és bokrai. Ennek köszönhető, hogy Gyenes Tamás alkotása talán Szolnok leginkább megbújó, legkevésbé ismert szobra. Amiről először én is azt hittem, elbontották. Aztán az intézmény kerítésén bekukucskálva, a bokrok között megláttam és lefotóztam. A képek alapján talán az is kijelenthető, hogy a szolnoki Ácslegény, kora – ami lehet 59 vagy 44 év – ellenére, egész jó állapotban van.

(A cikkhez felhasznált archív fotó Németh István felvétele, aki Szolnokot megörökítői diáit a Verseghy Ferenc Könyvtárnak adományozta – Károly Nóra közlése)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Konstantin püspök a magasban

Szolnok legrégebbi, valós személyről mintázott szobra Schuster Konstantin püspök portréja, amely a róla elnevezett és a Baross utca sarkán álló iskolaépület emeleti fülkéjében látható. A XX. századi magyar történelem ismeretében talán meg se lepődünk azon, hogy körülbelül negyven éven keresztül nem volt a helyén a szobor. Szerencsére Kaposvári Gyula megmentette.

Az utolsó láng

Nehogy valakinek egészbe jusson, hogy le kellene bontani csak azért, mert Szolnok utolsó munkásmozgalmi témájú köztéri alkotása! Elhelyezkedése miatt viszonylag kevés szolnoki találkozik vele, aki pedig idegenként látja a Turisztikai központ "főterén", az sok minden másra is asszociálhat.

Két emlék egyben

A Lengyel légió utca közepén van egy emléktábla, ami tulajdonképpen két dologra emlékeztet. Egyrészt egy nagyszerű férfira, aki két nemzet nevében kétszer szállt szembe az I. Miklós vezette Orosz Birodalommal. Másrészt a szabadságharcunk lengyel katonáira. De ez sem egyszerű történet.

Az áthelyezett Bartók

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.