2025.10.14. (kedd)

Egy hős honvéd emléke

Egy hős honvéd emléke

Dátum:

A József Attila és a Százados út kereszteződésében, az egykori laktanya sarkánál immár 85 éve emlékeztet tábla egy 90 évvel ezelőtti balesetre, amikor a közeli kubikgödörbe beszakadó Oreskó Sára és Herbst Jenő szerelmespárt Hanzély Pál honvédhadnagy és társai megmentették, ám a tiszt életét vesztette.

A József Attila és a Százados út kereszteződésében, az egykori laktanya sarkánál immár 85 éve emlékeztet tábla egy 90 évvel ezelőtti balesetre, amikor a közeli kubikgödörbe beszakadó Oreskó Sára és Herbst Jenő szerelmespárt Hanzély Pál honvédhadnagy és társai megmentették, ám a tiszt életét vesztette.

Mai térképek is őrzik annak a kubikgödörnek az emlékét, amely nagyjából a József Attila és a Bán utca sarkán lévő NHSZ – korábban Remondis – telephely hátsó részén terülhetett el a múlt század első évtizedeiben. Csak feltételezem, hogy a mai Tópart utca közelében lévő „tó” a környékbeli építkezések – vasút, járműjavító, laktanya – során keletkezett. Az 1927. január 8-án történt baleset leírásaiból viszont tudható, hogy a környékbeliek – így a közeli honvédlaktanya katonái – a korábbi években is korcsolyáztak rajta telente. Legalábbis erre utal, hogy az ugyancsak az Oreskó Sára és Herbst Jenő segítségére siető Mészáros Ferenc szertárnokról a korabeli tudósítók fontosnak tartották megjegyezni, hogy az előző két évben három beszakadó ember életét mentette meg ugyanitt.

A többek által – például Cseh Géza és Kósa Károly – közreadott történet szerint 1927. január 8-án is sokan korcsolyázhattak a „tavon”, többek között Oreskó Dezső, ipariskolai tanító 19 éves lánya és annak cukorgyári vegyészként dolgozó vőlegénye. Valamikor délután négy körül szakadt be alattuk a jég, és először Kozák Gyula MÁV tisztviselő sietett a segítségükre, ám ő is beszakadt. Ekkor érkezett oda, az ugyancsak ott korcsolyázó Hanzély és Lemberkovits Antal főhadnagy, akik közül az előbbi a fiatal lányt próbálta partra juttatni. Közben többen is próbáltak segíteni az immár négy vízben lévőn, köztünk Dankó Antal honvéd őrvezető, aki először az elmerülő Hanzély után ugrott a jeges vízbe, de végül Oreskó Sárát mentette meg. Herbst Jenőt végül a már említett Mészáros szertárnok segítette partra, így csak a 22 éves honvéd hadnagynak nem sikerült élve kijutnia a vízből. Holtestét aznap este emelték ki, és megállapították, hogy valószínűleg összeakadó korcsolyái okozhatták a vesztét.

Hanzély Pált négy nappal később, katonai tiszteletadással, magas rangú tisztek és állami vezetők jelenlétében, többek között a város és József főherceg képviselőinek részvétele mellett helyezték örök nyugalomra a fővárosi Farkasréti temetőben. Koporsójára Horthy Miklós kormányzó ezüst vitézségi érmét is elhelyezték, ami mutatta, hogy a fiatal tiszt önfeláldozását nem egyszerű balesetnek tekintették. Ami azonnal érthetővé válik, ha Hanzély családjának történetét is ismerjük.

Hanzély Pál még a Monarchia idején született (1905) a felvidéki Rozsnyón, ahová 14 éves korában bevonultak a frissen létrejött Csehszlovákia csapatai. Cseh Géza levéltáros dolgozatában olvashatjuk, hogy ezt követően Hanzély apját, Dobsina város tiszti ügyészét az új ország, új hatalmai bebörtönözték, ahol nem sokkal később tüdőgyulladásban meghalt. A tragédiát fokozta, hogy egy évvel később bátyja, Hanzély János a budapesti Ludovikán balesetet szenvedett, és pár nap múlva vérmérgezésben elhunyt. Így a Trianonban megcsonkított Magyarországra áttelepülő fiatal honvédtiszt özvegy édesanyja egyetlen támasza lehetett volna, ha 90 éve nem siet egy fiatal pár megmentésére.

A fentiek fényében érthető, hogy sírjára már 1929-ben díszes síremlék került, miként az is, hogy halála évében Szolnokon utcát neveztek el róla – a laktanya mögötti, későbbi Sándor Pál, jelenlegi Meggyes László -, illetve 1932-ben felavatták a ma is látható emléktáblát a laktanya sarkánál.

Az egy külön történet, hogy az önfeláldozó honvédról elnevezett utcát 1972-ben a szolnoki születésű, marxista filozófus, 1919-es kommunista, 1956 utáni párttitkár, Sándor Pálra keresztelték, ami 2013-ig nem is változott. Igaz, számomra kicsit érthetetlen módon akkor sem kapta vissza a Hanzély nevet, hanem a Széchenyi lakótelep egyik kevésbé ismert, bár honvédségi szempontból jelentősebb közterületét – a volt katonai kollégiumhoz vivő utcát – nevezték el róla.

Az viszont elvitathatatlan, hogy az 1932-ben elhelyezett emléktábla végig a helyén maradhatott, sőt, mint Cseh Géza írja, akkor is került oda egy-egy gyertya vagy koszorú, amikor még nem rendeztek ott minden évfordulón városi ünnepséget.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Tiszai hajósok emlékműve

A Tiszaparti - és benne a Béres József - sétány megújulásával a Tisza-híd belvárosi lábánál lévő Lajos József dombormű környéke is megszépült. Esti megvilágításban, mintha gyertyák lennének előtte, különös a hangulata. Ezért gondoltam, hogy érdemes egy kicsit beszélni is róla.

49 éves Diáklány

Sokáig azt hittem, hogy Ápolónő vagy Nővérke a címe ennek a szobornak. Minden bizonnyal azért, mert felállításakor és még utána évtizedekig egy olyan iskola előtt állt, amelyik leginkább az egészségügyi képzéséről volt ismert és híres. Lehet, hogy a következő nemzedék valamilyen egyházi névvel illeti majd?

Ifjú párok partnere

A Tisza szálló előtt álló Lány halakkal minden bizonnyal a legtöbb esküvői fotón szereplő szolnoki szobor. Borbereki Kovács Zoltán alkotása nagyjából hatvan éve díszíti a hotel árkádsora előtti kis parkot. Megformálása után majdnem két évtizeddel találta meg Dr. Elek István.

Az utolsó láng

Nehogy valakinek egészbe jusson, hogy le kellene bontani csak azért, mert Szolnok utolsó munkásmozgalmi témájú köztéri alkotása! Elhelyezkedése miatt viszonylag kevés szolnoki találkozik vele, aki pedig idegenként látja a Turisztikai központ "főterén", az sok minden másra is asszociálhat.