2025.12.1. (hétfő)

Melánka és az új Zsinagóga

Melánka és az új Zsinagóga

Dátum:

Bár Violics Melánka úrleánynak csak 1903. szeptember 28-án küldték Budapestre, az Alsó Erdősor utca 36. szám alá ezt a szolnoki képeslapot, nekem nem sok kétségem van afelől, hogy Szigeti Henrik az új zsinagóga elkészülte után azonnal, tehát még 1899-ben elkészítette ezt a felvételt.

Bár Violics Melánka úrleánynak csak 1903. szeptember 28-án küldték Budapestre, az Alsó Erdősor utca 36. szám alá ezt a szolnoki képeslapot, nekem nem sok kétségem van afelől, hogy Szigeti Henrik az új zsinagóga elkészülte után azonnal, tehát még 1899-ben elkészítette ezt a felvételt.

Szolnok máig egyik legmeghatározóbb épülete a Templom utca és a Tiszai Hajósok tere sarkán álló, a hetvenes évek eleje óta a helyi múzeumhoz tartozó, galériaként funkcionáló Zsinagóga. Ami a város vallási türelmét és sokszínűségét szimbolizáló folyóparti, három különböző felekezethez tartozó templomok közül utolsóként, 1899-ben készült el. És miként a többi templom, ez is azonnal a helyi fotográfusok – többségében egyben képeslapkiadók is – érdeklődésének középpontjába került, így a következő évtizedekben sorra jelentek meg az épületet mutató fotók.

Ezt a felvételt Szigeti Henrik, a műtermét ekkor a Szapáry utcában fenntartó udvari fényképész készítette, aki egyébként a múlt század első évtizedéből talán a legtöbb szolnoki fotót hagyta ránk. A többi képét nézegetve hajlamos vagyok azt gondolni, hogy Szigeti mester már alig várta, hogy masináját felállíthassa a Szapáry és a mai Sóház utca sarkán, ahonnan a legjobban befoghatta a helyi mértékkel nézve hatalmas épületet. Nekem úgy tűnik, hogy a fotózás pillanatában még épült a kerítés, de az udvar is elég csupasznak látszik. Mindezekre alapozom, hogy ez a felvétel legalább négy évvel azelőtt készült, hogy a kiolvashatatlan aláírású feladó képeslapként a fővárosba küldte.

Érdemes kicsit alaposabban megnézni ezt a képeslapot is, mert találni rajta néhány apró érdekességet. Az épületbe kicsit beletakaró, lényegében a fotó közepén álló villanypózna például arra utal, hogy a város 1896-ban indult villamosítása jó ütemben haladhatott, ha három évvel később már ide is elért. A zsinagóga kovácsoltvas kerítéséről többször írtam, így itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy az ezen a fotón látható elemeknek a többsége jelenleg a Művésztelep kerítésének – főleg a Zagyva felőli oldalon – részeként lelhetők fel. Hozzátéve persze, hogy maximum az elemek fele maradhatott meg, de az épület történetének elmúlt 118 évére gondolva ez is kisebbfajta csoda.

A képet nézegetve nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy ilyen felvétel ma már nem készülhetne, elsősorban a háttér miatt. Mert, ha jobban megnézik a képet, észrevehetik, hogy a Zsinagóga és a Nagytemplom közül hiányzik két, ma már ott álló épület. Az egyik a belvárosi iskola 1912-14 között készült épülete, a másik pedig a vagy húsz évvel fiatalabb imaház, amiben ma a Tisza mozi működik. Tehát, ha ugyanarról a helyről és ugyanabban a szögben fotóznánk, mint tette Szigeti Henrik 1899-ben, a két épület annyira kitakarná a Nagytemplomot, hogy talán csak a torony sapkája látszódna.

De hát lássuk be, régen volt az, amikor a mai Szolnoki Galéria épületét még „Szolnoki új zsinagógaként” lehetett jelölni. Sok víz lefolyt azóta a közeli Tiszán.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Igazi nagyváros lesz Szolnokból

Az akkor legújabb szolnoki képeslapot küldte pünkösdi üdvözletként 1912-ben Wallner Jenő a Vas megyei Felsőlövőre Stamm Valinak. Ezt onnan tudni, hogy üzenetét azzal kezdi: "Íme a szolnoki színház, melyet ezelőtt egy hónappal nyitottak meg". Utalva ezzel az anziksz képes oldalán látható fotóra.

A Madas-ház emléke

Tévedtem. Eddig azt gondoltam, hogy a szolnoki főutca és a Csarnok utca sarkán 1973 karácsonyáig álló Madas-ház később épült, mint a bauhaus stílusú nagypostánk. Aztán megvettem ezt a balatoni nyaralást tervezgető 1937-es képeslapot, és jobban megnézve kiderült: rosszul tudtam.

Egy templom idején

A Damjanich János Múzeum gyűjteményében található felvételről tudható, hogy valamikor 1892 és 1894 között készült a Belvárosi Nagytemplom tornyából. A Szigeti Henrik udvari fényképész által készített kép érdekessége, hogy a Szolnokra jellemző három folyóparti templomból a fotózás idején még csak a Ferenceseké állt.

Sok húsvét a Tisza partján

Lassan háromszáz éve tarthatnak húsvéti szertartásokat a szolnoki Tisza part közelében, a Belvárosi Nagytemplom több évtizeden át épülő falai között. Bő százhúsz éve a képeslapoknak köszönhetően a Szolnoktól távol élők is láthatták, milyen a város legnagyobb temploma. Három kép.