2025.08.27. (szerda)

Attilától a kékcédulákig

Attilától a kékcédulákig

Dátum:

Negyedszázada jelenik meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Zounuk című évkönyve, amelynek huszonötödik, jubileumi számát hamarosan bárki kézbe veheti. A hatszáz oldalas kötet tanulmányai számtalan szolnoki és megyei érdekességet ígérnek.

zounuk2_400A Zounuk című levéltári évkönyv Dr. Botka János igazgatása idején, 1986-ban jelent meg először – idézték fel a kezdeteket a huszonötödik kötetet bemutató sajtótájékoztatón a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltár épületében. Mint az egykori igazgató elmondta, bár az első kötet még jóval a rendszerváltás előtt jelent meg, senkinek nem kellett azt bemutatniuk, a második kötet pedig már olyan siker volt, hogy példaként mutogatták a szakmában. Dr. Botka János beszélt arról is, milyen nagy öröm számára, hogy az általa indított, és az igazgatása alatt nyolc kötetet megért évkönyv ma is megjelenik, és ahogy a levéltár szakmai színvonala emelkedik, úgy lesz az évente megjelenő kötet is egyre színvonalasabb.

Az elmúlt negyedszázadban a 25 kötetben 91 szerző 323 írása jelent meg, mintegy tízezer oldalon. Az írások közül 190 tanulmány, 108 pedig forrásközlés volt, ezzel a Zounuk a megye és Szolnok legfontosabb helytörténeti kiadványává vált.

– A kötet értékét elsősorban a szerzők adják – mondta Dr. Fülöp Tamás levéltár igazgató. – Minden évben igyekszünk olyan szerzőket felkérni, akik nemcsak kötődnek valamilyen módon a városhoz és a megyéhez, hanem szakmájuk elismert képviselői is. Azt is fontos szempontnak tartjuk, hogy több tudományág képviselője publikáljon egy-egy kötetben, illetve a tudományos közlés szabályait is komolyan vesszük.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltár igazgatója beszélt arról is, hogy az eddig megjelent 25 kötetből 22 már digitalizált formában is elérhető az intézmény honlapján. Külön kitért a kötet igényes nyomdai kivitelezésére, megköszönve a SZOLTISZ Kft. Nyomdaüzemének munkáját, hozzátéve, hogy a jövőben is szeretnének ragaszkodni a kézbe vehető könyv kiadásához.

az-megyehaza1_400Az új kötetről szólva Fülöp Tamás elmondta, hogy a kilenc tanulmány mellett három forrásközlés, illetve egy nagyon alapos név- és helymutató, illetve a levéltár gyűjteményéből származó illusztrációk sora is helyet kapott benne. Kiemelte a három katonai témájuk dolgozatot, amelyek közül Cseh Géza I. világháborús haditettleírások Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Vitézi Székének iratanyagában című már a levéltár jövő évi, az első világégést bemutató kiállítását előkészítő anyagnak is tekinthető. Ugyancsak a levéltári kiállításokhoz kapcsolódik Magó Károly Szolnok elleni légitámadások a második világháború idején című dolgozata, amely a tavalyi tárlat témáját kutatja.

Az új kötetet forgatva országosan is érdeklődésre tarthat számot Csönge Attila „Nehogy a reakció idejében észrevegye” című munkája, amely az 1947-es választási csalássorozat Jász-Nagykun-Szolnok megyei vonatkozásait dolgozza fel. Szintén sokakat lázba hozhat Szikszai Mihály dolgozata, amely egy XVIII. századi, Attila hun király székvárosának helyszínét kutató forrást tár az érdeklődők elé. Szolnoki szempontból pedig megkerülhetetlen lesz Fülöp Tamásnak a megyeháza építésével foglalkozó tanulmánya, amely a tavalyi kötetben megjelent dolgozat folytatása.

A Zounuk 25., jubileumi száma januártól, 3900 forintért megvásárolható lesz a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár épületében, a Pozsonyi úton.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (18.): Sebestyén Éva köz

A legenda szóljon úgy, hogy születésének 86., halálnak pedig második évfordulója tiszteletére kapott nyáron közterületet a városban Sebestyén Éva, aki azon kevés színésznők közé tartozott, aki szinte egész pályáját Szolnokon töltötte. És akár naponta meg is fordulhatott a nevét viselő közben.

Kincsek az Ipartestülettől

Veres József mázolómester 1935-ben vette a bátorságot és megírta a Szolnoki Ipartestület 50 éves történetét, amit aztán Rényi Dezső Gorove utcai könyvnyomdájában úgy sokszorosítottak, hogy annak címlapjára Pólya Tibor rajzolta meg a szervezet Szapáry utcai székházát.

Emlék kilométerkövek

A kilométerköveket valószínűleg az ókori rómaiak találták fel, amikor még minden út Rómába vezetett. Természetesen nem több ezer éves, de azért a legtöbb épületünknél régebbi és még valóban kőből készült közúti távolságjelzőket Szolnokon is találhatunk. Talán megőrizni is érdemes lenne őket.

Széchenyi regélő

Szolnok Széchenyi városrészéről jelent meg - szerintem 1986-ban - egy alig hatvanoldalas kiadvány, ami három és félévtized távlatából is kitűnő kordokumentuma egy új negyed születésének. A korabeli hasznos információk mellett az eredeti álmokról és a valóságról is szól ez a könyvecske.