A Hild téren, a „harangláb” melletti medence szélén áll 2018. április 18-a óta a Szolnoki Holokauszt emlékmű, ami lényegében két emléktábla és egy apró dombormű. Az emlékhely az első szolnoki zsidó templom közelében, az egykori gettó területén található. Talán nemcsak emlékeztet, de tanít is.

Szolnokon a XIX. század első felében engedélyezték az izraelita vallásúak letelepedését, akik első templomukat, akkor még jóval a város határán túl, a mai Pelikán Szálló környékén építették fel. Alig fél évszázad alatt megbecsült, Szolnok fejlődéséért is sokat tevő polgárok lettek, akik 1899-ben felépíttették a Zsinagógát, a mai Szolnoki Galériát.

A XX. század eleje is még a Tisza-parton álló három templom által is jelképezett tolerancia jegyében telt, így az sem véletlen, hogy a város zsidó lakossága is meglehetősen sok áldozatot hozott az első világháborúban, közülük is sokan, soha többé nem térhettek vissza Szolnokra.

Ami az első világháború után elindult, annak egyenes következménye lett mindaz, ami 1944-ben Szolnokon is megtörtént. A város zsidó lakosságát azon a tavaszon gettóba kényszerítették, amit egykori első szolnoki templomuk környékén, a Pelikán, az előtte lévő parkoló illetve a hosszan elnyúló Hild tér területének környékén jelöltek ki. Közel ezerkétszáz kisemmizett szolnoki és Szolnok környéki ember kényszerlakhelye volt az a meglehetősen szűk terület. Ahonnan aztán több ezer szolnoki szeme láttára, 1944. júniusban, a cukorgyár érintésével haláltáborokba hurcolták őket.

Erre emlékeztetett az az emléktábla, amit 2000. június 25-én Szolnok Város Polgármesteri Hivatala és az alig pár tucat túlélőt és leszármazottait számláló Szolnoki Zsidó Hitközség helyezett el a Pelikán Szálló falán. Ez a kissé eldugott helyen lévő tábla több mint egy évtizedig emlékeztetett az első szolnoki zsidó templomra, a város gettójára, és polgártársaink elhurcolására, és volt az áprilisi megemlékezések egyik helyszíne. Aztán a szálló előtti lépcsősor átalakításakor lekerült a tábla a helyéről, és néhány évig sorsára várt.

Az emléktábla végül annak az emlékkőnek a része lett, amelyet 2018. április 18-án, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja tiszteletére lepleztek le.

A 2000-es emléktábla fölé került Szabó Imrefia Béla szobrászművész kisplasztikája: egy sárga csillaggal jelölt, szögre akasztott kabát, ami sokban emlékeztet a szombathelyi Holokauszt-emlékműre. A Cziráki Róbert műköves, épületszobrász által készített kő hátsó oldalára – arra, amelyik az Agóra felé néz – egy másik, magyar és héber nyelvű tábla, illetve a menóra sziluettje került.

Emlékhely, aminek leginkább tanítania kellene. Mert csak így kerülhető el, hogy még egyszer ne lépjünk ugyanabba a folyóba.