2025.08.27. (szerda)

Az átadás után nem sokkal

Az átadás után nem sokkal

Dátum:

Nyilvánvaló, hogy ez a felvétel nem készülhetett 1975 nyara előtt. Ám, ha jobban megnézzük Csobaji Előd munkáját, akkor azt is kijelenthetjük, 1976 után sem dolgozhatott a fotós. A szolnoki Jubileum tér épületei ugyanis nem készültek el a város első említésének 900. évfordulójára.

Nyilvánvaló, hogy ez a felvétel nem készülhetett 1975 nyara előtt. Ám, ha jobban megnézzük Csobaji Előd munkáját, akkor azt is kijelenthetjük, 1976 után sem dolgozhatott a fotós. A szolnoki Jubileum tér épületei ugyanis nem készültek el a város első említésének 900. évfordulójára.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy bő két évtizeden át tartó tervezés és beruházás ért véget 1975. július 12-én, amikor a vasutas napon, ünnepélyes keretek között felavatták Szolnok új vasútállomását és az előtte lévő Jubileum teret. A szűk hét évtizeddel korábban épült, 1944-ben súlyos károkat szenvedett, így a háború után visszabontott és megcsonkított Pfaff-féle állomásépület szanálására és az egész csomópont átépítésére már az ötvenes években készültek nagyszabású tervek. Az első kapavágás meg is történt 1956-ban, ám akkor csak a ma az állomásépület mellett lévő irodaház készült el, merthogy forráshiány miatt egy időre megakadt a beruházás. A hatvanas évek második felében viszont újra lendületet kapott a munka, és a város első írásos említésének 900. évfordulójára – no meg hazánk „felszabadulásának” 30. jubileumára – el is készült Schneller Vilmos tervei alapján az új felvételi épület, meg persze az aluljáró, a 33 vágány, a rendező pályaudvar korszerűsítése a „pagodának” nevezett irányítótoronnyal együtt.

Nem véletlen, hogy viszonylag sok fotó készült az új állomásépületről, amelyek közül sokból sajtófotó, néhányból képeslap és könyvillusztráció, egy-kettőből pedig vasúti kocsikat díszítő illusztráció lett. A mellékelt képet a Szolnokot sokat fotózó Csobaji Előd készítette, akinek nagyon sok felvételéből lett a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat által megjelentetett képeslap. A városban máshol, máskor készített képei alapján sejthető, hogy egyetlen felvétel miatt soha sem utazott le Szolnokra, így feltételezhető, ez a fotó is egy „sorozat” része. (Remélem, egyszer még előkerül a többi darabja is!) Miként az is tudható, hogy később is fotózta az állomás környékét, hiszen van olyan a Jubileum tér közepén álló Tanúhegyet mutató képeslappá lett felvétele, amely 1976-77 környékén készült. Merthogy azon már látható az az épület, ami erről a felvételről még hiányzik, és ezért merem azt állítani, Csobaji 1975 vagy 1976 nyarán lőtte ezt a képet.

A korábban nem létező Jubileum tér 1975-re csak részben készült el. A korábbi Baross utca, Liget és Jósika utak végének szanálásával kialakított téren először a vasútállomás épülete készült el, majd az év augusztus 20-ára a már említett Tanúhegy, azaz jubileumi emlékmű. Még abban az évben elkezdték átadni a tér déli részén lévő tízemeleteseket, illetve a teret leginkább meghatározó 24 emeletest, ami azóta már Magyarország legmagasabb lakóháza. A tízemeletesek tövében lévő üzletsor – a Márka ABC-vel, a kertészeti áruházzal, katonai ruházati bolttal és a bizományival – viszont csak két év késéssel készült el, miként a MÁV Csomóponti Művelődési Háza is. Ami ugye ezen a képeslapon még nem látszik az állomásépület végében. A csomópontit 1977-ben adták át, tehát, ha nem az új felvételi épület átadásának évében dolgozott Csobaji, akkor csak 1976-ban születhetett ez a kép.

Ezen a fotón persze mást is érdemes észrevenni így közel öt évtized távlatából. Például a jobb szélen látható kötelező haladási irány KRESZ-táblát, amilyet ma már nem használunk. Esetleg az állomásépület előtti járda szélén lévő kukákat, amelyek mára szintén eltűntek. Vagy egy másik „hiányt”: az épület előtti parkoló eredetileg nem volt „zsákutca”, azaz a felvételi épület felől is nyitott volt. Igaz, akkoriban még jóval kevesebb volt az autó a városban (is), miként taxiból kevesebb állt az utazók rendelkezésére. Azokat pedig vagy a Volán vagy a Szövtaxi működtette, és a hetvenes évek közepén már szinte csak Zsigulik voltak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A rövidéletű Tisza-híd

Igazságtalan egyszerűen kijelenteni, hogy ez volt az eddigi legrondább Tisza-híd Szolnokon. Hiszen illik hozzátenni, hogy ezt ideiglenes átkelőnek szánták, ám így is 16 évig szolgálta a várost, és a lassan élénkülő közúti közlekedést.

Állomás, delizsánsz, mozgóárusok

Szolnok harmadik vasútállomás épületéről viszonylag sok képeslap maradt fenn. A gyűjteményemben azonban ez az első, amelyik az épülettől jobbra, tehát a mai posta irányában lévő részeket is megmutatja. Az árusok, a delizsánsz és a félbemaradt festés miatt is érdekes ez a kép.

Egy ház sem áll már

Ezt a képeslapot nézegetve két dologban lehetek biztos. Az egyik, hogy a felhasznált fotó nem készülhetett 1909 előtt. A másik pedig, hogy a szerintem 100 éves képeslapon látható szolnoki házak közül negyven éve tüntették el az utolsót, azaz az itt látható tucatnyi épületből ma már egy sem áll.

Elsodort falu

A mellékelt fotót a www.fortepan.hu oldalon találta ifj. Kádár Zoltán. A képet alaposabban meg kell nézzük, hogy rájöjjünk, a város melyik részét ábrázolja.