2025.08.27. (szerda)

Korszakok találkozása

Korszakok találkozása

Dátum:

Az ehhez a szolnoki laphoz felhasznált fotók még a Szapáry utcát örökítették meg, ami az anziksz feladásakor már Ságvári nevét viselte. Valószínű, hogy Weinstock Ernő valamikor a harmincas évek végén készítette ezeket a felvételeket, amelyeket tíz évvel később küldtek Szolnokról Pestre.

Az ehhez a szolnoki laphoz felhasznált fotók még a Szapáry utcát örökítették meg, ami az anziksz feladásakor már Ságvári nevét viselte. Valószínű, hogy Weinstock Ernő valamikor a harmincas évek végén készítette ezeket a felvételeket, amelyeket tíz évvel később küldtek Szolnokról Pestre.

Nemcsak a kétszer 20 filléres, az 1848/49-es szabadságharc tiszteletére kiadott, Bem apó tematikájú bélyeg árulkodik arról, hogy ennek az anziksznak a postára adását minimum egy rendszerváltás választja el a rajta látható fotók készítésének időpontjától. Még csak nem is a postai bélyegző, ami szerint 1949 augusztusában – tehát már az egypártrendszer alatt, de még a szocialista alkotmány kihirdetése előtt – adták postára Szolnokon a budapesti Mosonyi Jánosnak címzett üdvözletet. Hanem a feladók kézírásban megjelenő szóhasználat: „Kartársi üdvözletemet küldöm”. (Még nem elvtársi!) Illetve a címzésben olvasható „fűszer N. V.”, azaz Nemzeti Vállalat, ami pedig azt jelzi, már az államosítások után, a szocialista nagyvállalatok létrehozása idején járunk. Amikor a fotókat készítő Weinstock Ernő már Nagyváradi Ernőként dolgozik. Akinek bár még saját képeslap kiadó cégecskéje működik a negyvenes évek végén, biztosak lehetünk abban, hogy ezt a lapot és ezeket a képeket legalább egy évtizeddel korábban készítette.

Merthogy a legfelső képre 1949-ben már nem írhatta volna rá, hogy a szolnoki Hitelbank látható rajta, hiszen a bankok állaposítása az előző évben megtörtént. Így a Szolnoki Hitelbank 1937-ben elkészült palotájában – amiben akkor a város első liftje működött – a képeslap feladásakor már az Országos Takarékpénztár székelt, és ma is nagy OTP-ként hivatkozunk rá. A fotó szépen megmutatja, miként simult egymáshoz a Nerfeld-palota és a bank, illetve, hogy a Szapáry utca elején – a közterület számozásának irányát majd csak az átkereszteléskor fordítják meg – milyen üzletek szegélyezték a szolnoki korzót. De érdemes egy pillantást a bankon túli földszintes házakra is vetni, hiszen azok majdnem megélték a következő rendszerváltást, helyükre ugyanis csak 1989-ben épült fel a ma ott álló banképület.

A képeslap középső fotója sem készülhetett a szocializmus éveiben, hiszen addigra a Nemzeti mozgóból már Vörös Csillag Filmszínház lett, merthogy a korábban szórakozást szolgáló mozi a propaganda fontos eszköze lett. Természetesen állami vállalat felügyelete alatt működtetve, miként történt ez a Nemzeti szállóval is, ami a kép készítésekor még és a fotó feladásakor már ismét hotelként működött. A kettő között pedig katonai kórházként, katonai parancsnokságként és rendőrségként szolgált. Mivel a szállótól balra már áll a Czinóber-ház – földszintjén a Schermann üzlettel – azt is kijelenthetjük, hogy Weinstock Ernő ezt a képet biztos, hogy a harmincas évek második felében készítette. Megörökítve a Szapáry út páratlan oldalát a 9-től az 1-ig, sőt picit még a Baross utca elejét is a Kindlovics-bazárral.

Az 1929-ben a Gorove és a Szapáry út sarkán elkészült Nerfeld-palotát bő tízéves korában örökítette meg Weinstock, hogy a fotót a három képes mozaiklap aljára helyezze, majd olyan nagy példányszámban kiadja, hogy abból még egy évtized múlva is legyen eladható, posta tiszta példány. Jó lenne tudni, a háború és a rendszerváltások viharait kinél élhette túl ez a képeslap olyan minőségben, hogy 1949-ben még el lehessen adni. És az eladóhoz, akiről feltételezem, hogy nem a Magyar Posta alkalmazottja volt, vajon miként kerülhetett egy ilyen régi darab? Azon se lepődnék meg, ha egy államosított üzlet készletéből került volna elő. Az mindenesetre biztos, hogy amikor eladták ezt a képeslapot, már sem a Kőszegi bőröndös, sem Roth Sándorné cipőüzlete, sem a többi, a fotón látható bolt nem létezett már. Hiszen 1949-ben ezen a helyen már az Állami Áruház működött, amiből aztán Alföldi végül pedig Centrum lett.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Nem Amjanich, Dami

Csak a fiatalabbak kedvéért. Ez a fotó a belvárosi Tisza-híd felhajtójáról készült, és azt a területet mutatja közel fél évszázaddal ezelőtt, ahol most a Rózsakert folytatásaként egy hatalmas, jobbára füves park található. Talán balról a második nagyobb fa még ma is a helyén van.

Meztelen nő helyett nyugati kocsi

Se FIAT, se Szolnoki Cukorgyár reklám. Hanem az egyébként tetszőleges épületek komplett kivitelezésével foglalkozó szolnoki ÉPSZER Vállalat, negyven évvel ezelőtti, jellegzetes reklámhordozója, azaz 1980-as kártya naptára. Aminek kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lehetett jó ötlet egy 9 éves nyugati autót rátenni a képre.

Szolnoki fahíd ritka szögből

A szolnoki fahidat ábrázoló mellékelt fotó biztosan 1908-ban vagy előtte készült. Arra is mérget vehetünk, hogy Róth Dezső csak 1905 után adhatta ki ezt a képeslapját, aminek a legnagyobb értéke, hogy a vár felől mutatja a fahidat, így jól láthatóak a jégtörők, illetve a hídnyílások méretei is.

Felvonuló karikatúrák

Feltételezésem szerint a hatvanas évek tíz legfejlettebb tőkés országának vezetőit vezeti láncon Johnson amerikai elnök Szolnok főutcáján. Mert bármilyen hihetetlen, a már eltűnt vagy átalakult házak előtt vonuló mozgó karikatúrák fotója 1965. május 1-jén készült a Kossuth téren.