Valószínűleg Szolnok egyik legismertebb köztéri alkotása a vasútállomás főbejárata előtt lévő, szökőkútba állított fémszerkezet. Ami bár a rendszerváltás előtt is több szolnoki könyvbe belekerült, sem a címében, sem az alkotójában, sem felállítása dátumában nem lehetünk biztosak.
A szolnoki vasútállomás főbejáratával szemben, a zebra túloldalán, a kerékpártárolók takarásában egy szökőkútban áll a valamiért sokak által Galaxisnak nevezett köztéri alkotás. A szoborral kapcsolatban a helyén – ami a felállítása óta változatlan – kívül egyetlen dologban lehetünk biztosak: már a hetvenes évek végén is ott állt. Erre a személyes emlékezeten kívül leginkább azok a Szolnokról szóló könyvek a bizonyítékok, amelyekben sorra felbukkan a szökőkútba helyezett fémszerkezet képe. Ezek a könyvek azonban mind 1975-76 után készültek, azaz abban is biztosak lehetünk, hogy ez a szobor sem a vasútállomás avatására, sem a Jubileum tér átadására, sem a város első írásos említésének 900 éves évfordulójára nem készülhetett. A kihelyezés dátumának jelenleg egyetlen ismert forrása a 2006-ban Hering Krisztina szerkesztésében megjelent Szép köztéri szobrok Jász-Nagykun-Szolnok megyében című kötet, amely 1977 januárjára teszi az alkotás átadását. Hogy mire alapozva, nem tudom, hiszen szinte sehol, semmi korabeli nyoma nincs a szobor avatásának.
Ugyancsak rejtélyes számomra, hogy mikor és miért került be a szolnoki közbeszédbe a műtárgy Galaxis elnevezése. Ha nagyon akarom, persze beleláthatom a csillagok, csillagközi gázok, porok és láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszereit, miként vas építőanyagok maradékából összeállított geometrikus tárgynak is gondolhatom. Vagy a Föld, a Naprendszer, a mozgás és még sok egyéb megtestesítőjének. Amiben az a legidegesítőbb, hogy érthetetlen, miként fordulhat elő, hogy egy közel négy méter magas, több mázsás köztéri szobor ennyire nyomtalanul szülessen és létezzen. Mert vagy én keresek évek óta rosszul a világhálón, vagy valóban csak a körülötte lévő szökőkút olykor hányattatott sorsa került be a forrásokba.
Mindezek alapján talán az sem meglepő, hogy a cím és a felállítás dátuma mellett az alkotóban vagy alkotókban sem lehetünk biztosak. A sokat citált Köztérkép szoborgyűjtő oldal szerint Schneller Vilmos építész és Móritz László szobrász alkotásával van dolgunk. Schneller ugye a vasútállomásunk Ybl-díjas tervezője, így akár lehetett is a térplasztika egyik alkotója, tervezője. Bár nem teljesen világos, hogy mi motiválta a „szobrászkodásra”, és miért csak évekkel a legfontosabb épülete után került utcára a szobra. Móritz László szobrászról viszont a világháló nem tud, ilyen néven maximum építészre bukkanhatunk, aki persze ugyanúgy lehetett a szobor alkotója, mint Schneller. De esetében is kérdés lenne, hogy miért? És miért kellett az amúgy nagyon komoly köztéri alkotással (Tanúhegy) már megjelölt Jubileum térre egy második szobor? Avagy a Galaxis még az állomás építkezésének a „része”? Amire az igent egyetlen dolog miatt tudnám kimondani: a vasútállomásnál jóval kisebb beruházásokhoz is dukált akkoriban egy képzőművészeti alkotás, márpedig ezt itt – ha a Galaxist nem tekintjük annak – hiányzik.
Nem ez Szolnok egyetlen titokzatos, a hetvenes években született, non figuratív alkotása. De hogy a szolnoki vasútállomás forgalma miatt a legismertebb, abban egészen biztos vagyok. Részben ezért is szenteltem neki ezt a posztot. Mert hátha valaki bizonyítékokkal tudja alátámasztani, hogy ez a kékes-szürkés, egyes leírások szerint 3 méter 70 centis fémszerkezet mikor és miért került a Jubileum tér sarkába, és ki, kik az alkotói, és ő vagy ők milyen címet adtak neki.
Még hogy Szolnoknak nincsenek a közelmúltból is megfejthetetlen titkai!
