2025.12.1. (hétfő)

Épülő új városközpont

Épülő új városközpont

Dátum:

A hetvenes évek elején járunk a már épülő Vízügyi székház akkori legmagasabb pontján. Balra az SZTK, jobbra az Ady Endre út, távolabb az ÁÉV székház, a közgé kollégiuma, de még sehol a 24 emeletes. Újabb fotó a MNL szolnoki levéltárában őrzött 43. számú ÁÉV archívumából.

A hetvenes évek elején járunk a már épülő Vízügyi székház akkori legmagasabb pontján. Balra az SZTK, jobbra az Ady Endre út, távolabb az ÁÉV székház, a közgé kollégiuma, de még sehol a 24 emeletes. Újabb fotó a MNL szolnoki levéltárában őrzött 43. számú ÁÉV archívumából.

Szolnok új városközpontjának az alapkövét 1969 júniusában helyezték el az ezen a felvételen még épülő vízügyi székház alatt, a mai Boldog Sándor István és Ady Endre utak kereszteződésénél. A szocialista megyeszékhely új központjának a néhai Csarnok utca, a negyedszázaddal korábbi gettó környékét jelölték ki, aminek első épülete – a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottságának székháza, azaz a „fehérház” – már állt az alapkő lerakásakor. Az eredetileg néhány emelettel magasabbra tervezett, végül 17 szintnél megállt Vízügyi székház tehát a második beruházás a területen, igaz, ez épült a legtovább, mivel az eredeti költségeket már az alapozásnál túllépték. A toronyház kivitelezője a szolnoki székhelyű 43-as számú Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) – vagy megyei építőipari vállalat – volt, amelynek ismeretlen fotósa/fotósai sok éven át örökítették meg a cég munkáit és belső életét. Ezek a fotók pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárába kerültek, amelyekből a blogSzolnok rendszeresen válogat.

A kép bal alsó sarkában az 1979-re elkészült Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ – ma Aba-Novák Agóra – helyén még álló kertes házak tetejét látjuk. Kicsit előbbre pedig már a Pelikán hotel helyén dolgozik a markoló, ami majd az új városközpont harmadik elkészült eleme lesz 1975-ben. Az építési terület mögött még ott sorakoznak a Jászkürt és a Lovag utca földszintes házai, amelyek helyén ma leginkább parkolók vannak. Legalább ennyire érdekes a vasbeton szerkezettől jobbra lévő Ady Endre út is, hiszen a kép sarkától az első utcáig – az a Gárdonyi utca eleje – olyan házak sorakoznak, amelyek az előző buszpályaudvar helyén álltak. Jól láthatók azok a házak is, amelyek majd a nyolcvanas években tűnnek el a Gárdonyi és a Batthyány utcák torkolatai között.

A felvétel bal oldalán látható SZTK-n kívül más emeletes házakat is érdemes észrevenni. Például a Jászkürt utca Ady felőli végénél, a megörökített vasbeton szerelés szélénél álló háromemeletes lakóházat, amely ma is ott van a Szolnok Pláza parkolója mellett, és számomra teljesen érthetetlen a korai odahelyezése. Bár nem kizárt, hogy az SZTK mellett, a Batthyány utcában álló hosszú lakóházzal együtt építették. Ha jól gondolom, ez a két lépcsőházas, nyeregtetős társasház annak idején vízügyes dolgozók részére készült, és ma is ott áll a sok apró ház helyén majd csak 2006-ban elkészült Pláza túloldalán. Ha kicsit távolabbra nézünk, láthatjuk, hogy a Vízügyi toronyház építésekor már állt az ÁÉV székháza az Ady Endre út végénél, előtte, rá merőlegesen pedig a Köjál/ÁNTSZ tömbje látható, ami arra utalhat, hogy ez a fotó csak 1972 után készülhetett.

Az ekkor még működő Eötvös téri víztorony mögött – balról jobbra – már láthatóak a Jósika úti négyemeletesek a vasúti víztorony tövében, ugyanakkor a Csanádi, ma Nagy Imre körúti tízemeleteseknek még híre sincs. A fotózáskor már jó pár éve állt a vasutas ház a gépiparival szemben, ugyanakkor még hiányzik a képről a 24 emeletes, ami ekkor talán még csak a tervezőasztalon létezett. Nagyjából középtájon, a Mátyás király úti házak előtt viszont már ott a közgé egykori kollégium, amit 1969-ben adtak át a Szolnok Megyei Tanács Tervezővállalatának elképzelései alapján.

És hogy teljes legyen a fél évszázaddal ezelőtti fotón a távolba nézés, ezen a képen még kirajzolódik a városi sporttelep, aminek a helyén ma az Interspar áruház van. Tőle jobbra a Thököly úti négyemeletesek láthatóak, amiket picit a Gerle úti társasház takar, ez pedig arra utal, hogy a Csokonai út környékének az ilyen jellegű beépítése itt és ezzel a tömbbel kezdődött. Távolabb a nagy szolnoki vasúti beruházás ikonikus épülete, az irányítótorony, a pagoda sziluettje látható. Viszont még semmi nyomda a November 7-e, azaz a Thököly úti felüljárónak, amit csak néhány évvel e fotó készítése után adtak át a forgalomnak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A torkolat az első világégés előtt

A Kossuth tér sarkán működő Faragó Sándor papíráruháza az első világháború előtt nem sokkal jelentethette meg ezt a képeslapot, amihez már az új Tisza-híd belvárosi hídfőjéről állva készült a felvétel. Igaz, a lapot egy Monarchiabeli katona már a háború éveiben küldhette Szolnokról az otthonába.

Mikor volt ilyen a Várkonyi tér?

A Fortepan.hu-n fellelhető, a Lechner Dokumentációs Központ tulajdonában lévő képet eredetileg azért akartam bemutatni, mert a Várkonyi tér még a 18 emeletes nélkül látható rajta. Aztán rájöttem, hogy a kép születési dátumának bizonytalansága miatt is érdemes róla szót ejteni.

Emelkedő Szabadság terünk

Még néhány évtized és a Szabadság téri házak első emeletéig fog érni az út szintje? Merthogy ezen a minimum fél évszázaddal ezelőtt készült fotón még nagyjából fél méterrel lentebb jártak az autók, mint ma. Arról nem is beszélve, hogy a huszadik század elején a járda és a közút egy szintben volt.

Másfél évtizedig jó képeslap

Nem tudni, hogy a sok szolnoki képeslaphoz fotót készítő Csobaji Előd mikor örökítette meg így a Kossuth teret. De tulajdonképpen mindegy is, mert azt mondhatjuk, 1975 és 1990 között nem sok minden változott Szolnok főterén. Így ezzel a képpel megidézhető a késő Kádár-kor.