2025.08.27. (szerda)

Szandáról küldve

Szandáról küldve

Dátum:

A mai Tisza parkot, a postázáskor a Felszabadulás teret, a fotó készítésekor pedig a Horthy Szabolcs teret mutatja ez a Rákosi-korban feladott, de a Horthy-korban készült képeslap, amit gyaníthatóan egy sorkatona küldött az önálló Szandaszőlősről Ózdra. Történelmünk egy lapon.

A mai Tisza parkot, a postázáskor a Felszabadulás teret, a fotó készítésekor pedig a Horthy Szabolcs teret mutatja ez a Rákosi-korban feladott, de a Horthy-korban készült képeslap, amit gyaníthatóan egy sorkatona küldött az önálló Szandaszőlősről Ózdra. Történelmünk egy lapon.

Az ismeretlen fotós a harmincas évek elején átadott Tisza-parti sétányról készítette ezt a képet, szerintem annak az évtizednek a végén. Nagyjából a mai Táncsics Mihály – akkor Apponyi Albert – utca középvonalában, a jelenleg még mindig üresen álló körépítmény közelében helyezkedett el a sétányon úgy, hogy a fák között mind a színház épülete, mind a Tisza szálló tornya látszódjék. Megörökítve ezzel az első világháború után kialakítani kezdett park második világháború előtti állapotát, az utakat, a növényeket, sőt egy kicsit ormótlan ülő alkalmatosságot is.

Persze nagyon hasonló fotó készülhetett volna a hatvanas évek elejéig bármikor, hiszen az 1956-ban ledöntött, a mai Zounuk szökőkút helyén álló obeliszket a bal oldali fák kitakarták volna, a színház homlokzata sem változott 1964-ig, a Tisza szálló tornya pedig ma is ilyen. Sőt, ha kicsit jobban megnézzük a kép jobb oldalát, akkor azt is hozzátehetjük, hogy a „gáztároló” vas szerkezete még néhány évvel ezelőtt is ott volt a parkban. A fotó és a képeslap születésének dátumozását nem is a képes oldal segíti, hanem a hátlapon lévő „Monostory utóda Kalántay” felirat. Monostory György és későbbi utódja a harmincas évek egyik nagy képeslapkiadó vállalkozása volt, akiket ugye elsodort az államosítás, így ilyen logóval ellátott képeslap a szocialista Magyarországon már nem jelenhetett meg. Feltételezem, hogy a háború előttről megmaradt készlet egy darabját értékesítették 1954 szeptemberében.

A tulajdonomban lévő képeslap igazi érdekessége számomra a hátlapján lévő pecsét, ami Szandaszőlős nevét őrizte meg. Merthogy Szolnok mai legnagyobb területű városrésze 1950 és 1963 között önálló község volt, így saját neves postabélyegző is megillette az ottani hivatalt. Mivel elég szűkszavú a képeslap szövegrészén szereplő üzenet, azaz sem utazásra, sem ünnepre, sem valami személyes dologra nem utal, ráadásul férfi küldi férfinak, a magam részéről azt feltételezem, hogy a szandaszőlősi laktanyában katonaidejét töltő ózdi fiatalember adhatta postára ezt az anzikszot. És, mint oly sokszor a történelem során, őt sem nagyon érdekelte, hogy a képes oldalon mi látható, mikori kiadású a megvásárolt képeslap, neki csak az lehetett a fontos, hogy néhány fillérért üzenni tudott a szeretteinek.

Így tényleg csak a mából érdekes, hogy ez a képeslap lenyomata Szandaszőlős különállásának. Megmutatja, hogy az ötvenes években, a Rákosi-korban simán használatban voltak még néhány rendszerrel korábbi, a harmincas években, a Horthy-korban készült képeslapok. Miként a mából nézve azt is jól reprezentálja, hogy egy nagyjából nyolcvan éves állókép esetében is mennyi minden változott a huszadik században, például a megörökített park neve: Horthy Szabolcs, Felszabadulás, Tisza park.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Hátranézve mit látunk?

A hatvanas évek elején anya és gyermeke kézen fogva sétál. A fiú iskolatáskát cipel, anyja valami szatyrot. Ha nem koradélután készült volna a felvétel, akár azt is mondhatnánk, iskolába mennek. Szolnok ismerői pontosan tudják, hol sétálnak, és mi minden változott arrafelé öt évtized alatt.

Piac a századfordulón

Mármint az előzőn lehetett az a forró nyári hétköznap, amikor a Kossuth teret a Steiner és fia féle házból megörökítette egy fotós, hogy aztán színesre fesse az eredeti képet, így kínálva a mából nézve is különlegesen szép szolnoki anzikszot az azt megfizetni tudóknak.

Apró titok kicsi képen

Szigeti Henrik, Szolnok képes krónikása rendszeresen készített a városról felvételeket a belvárosi templom tornyából. Képeslapok bizonyítják, hogy már 1895 előtt is járt fent, és 1907 után is. Ugyanazokat a beállításokat lőtte. Az erre a képeslapra került fotót például 1896 és 1898 között készítette.

A Sirály másodszor

Az utolsó szolnoki, tiszai fahidat ábrázoló képeslapot akkor küldték innen Bécsbe, amikor az eredetileg Obermayer Lajos által ácsolt átkelőnek már nyoma sem volt. A Sirály nevű kis gőzös azonban egész biztos, hogy minimum hat, de inkább tíz évvel korábban került Ragács Gyula lencséje elé.