2025.08.27. (szerda)

Békés Szolnok háborúban

Békés Szolnok háborúban

Dátum:

Az ehhez a képeslaphoz használt fotót szerintem Szigeti Henrik készítette a Szapáry utca végén egykor álló Kereskedelmi Bank második emeletén lévő műterméből 1912 és 1915 között. Aztán lett belőle fekete-fehér, majd színes anziksz, amiket az első világháborúban postáztak Szolnokról.

Az ehhez a képeslaphoz használt fotót szerintem Szigeti Henrik készítette a Szapáry utca végén egykor álló Kereskedelmi Bank második emeletén lévő műterméből 1912 és 1915 között. Aztán lett belőle fekete-fehér, majd színes anziksz, amiket az első világháborúban postáztak Szolnokról.

Tulajdonképpen Szolnok egyetlen, az első világháború óta majdnem eredeti formájában megmaradt utcarészlete a Szapáry út mai páros, egykori páratlan oldala. A Baross utca sarkán álló Kindlovics bazár valamikor az előző századfordulón készülhetett el. A néhai Kádár cukrászda 1912-ben kapta meg mai, emeletes, szecessziós formáját. A mellette egykor működő étterem sajnos eltűnt, vagy átalakult, viszont az utána lévő, az utca legrégebbi emeletes épületének tekinthető ipartestületi székház ma is a helyén van. És, ha részben üresen is, de áll az 1896-ra elkészült Fodor-féle Nemzeti szálló, majd az egykori Sütő köz túloldalán a Kós Károly stílusában épült sarkiház, és távolabb az Erlich-palota is. Szolnok egyik legszebb utcarészlete, amit már nem sokkal kialakulása után is szívesen örökítettek meg képeslapokon.

Csak feltételezem, hogy az ehhez a budapesti Vasúti levelezőlaptársulat által kiadott képeslaphoz Szigeti Henrik készíthette az eredeti felvételt. Merthogy neki volt alkalma a hatvanas évek elején elbontott, de 1905-ben felépített szecessziós Kereskedelmi Bank második emeletéről fotózni. Már, ha 1912 és 1915 között is ott volt még a műterme, hiszen ez a kép csak ebben az időszakban készülhetett. Hogy miért? Mert a Kádár cukrászda épülete már emeletes, és távolabb, a Tiszai hajósok terének sarkán is látható a Barta-palota, amit szintén 1912-re adtak át. A zéróévszámot pedig a blogSzolnok Album rovatában 2020. március 21-én bemutatott, ugyanennek a fotónak a fekete-fehér változatából készült – és a szolnoki Gettler József által forgalmazott – képeslap támasztja alá, hiszen azt 1915-ben adták postára. Egy cseh nemzetiségű katona, akit az első világháború sodort Szolnokra.

A lap színes változatát valamiért nem adta postára a szerintem ugyancsak cseh nemzetiségű katona. Sőt, meg sem címezte a lapot, ami ennek ellenére valahogy fennmaradt. Számomra iszonyúan izgalmas lenne tudni, hogy a valamikor 1916 – ez a színes lap kiadásának évszáma – és 1918, legfeljebb 1919 között Szolnokon tartózkodó monarchiabeli katona lapjának mi lett a további sorsa, miként maradt fenn 2022-ben is. Mivel nagyjából száz évvel később Magyarországon vettem, azt feltételezem, az anziksz soha sem hagyta el az országot. De vajon miért? Esetleg egy, a valamelyik szolnoki, katonai kórházban ápolt katona hagyatéka, akinek már nem volt alkalma postázni? Vagy a háború végén oly gyorsan kellett távozniuk az összeomlott császári és királyi hadsereg nem magyar katonáinak, hogy sok mindent hátra hagytak a város környéki barakkokban? Na, de akkor ki szedte össze ezt a lapot, miért őrizgette ő és még néhány leszármazottja?

Persze nem kevésbé lenne érdekes azt tudni, hogy a szolnoki, fekete-fehér fotóból miként lett előbb Szolnokon, majd Budapesten színes képeslap. Hogyan kereskedtek a korabeli képekkel a fotográfusok és a kiadók? Ráadásul az előző évszázad elején még kézzel fogható tárgy volt egy-egy fénykép, azaz a negatívja vagy maximum egy megfelelő minőségű nagyítása cserélhetett gazdát. Bár ebben az esetben az gondolom, a negatívot kellett a budapesti cégnek megszereznie, hiszen a fekete-fehér képpel összevetve, nagyon pontos és aprólékos lett a kiszínezése a felvételnek. A Szapáry egykori páros felismerhetően ott áll az 1907-ben elkészül Szolnoki Hitelbank épülete, tűzfalán pedig talán még egy hirdetés is látszik. Távolabb kiemelkedik a Bauer-féle ház teteje, lentebb pedig a fentebb említett Barta-palota fehér tornya tűnik fel. De helyén van az utcaseprő, az összes lovaskocsi és valamennyi sétáló is. Nem kevés munkával alkotta meg valaki Szolnok színes látképét.

A hosszúra nyúlt, császári, békebeli évek valamelyik utolsó pillanatából. Amiről a kép készítésekor talán még senki sem gondolta, hogy néhány év vagy hónap múlva szomorú katonák üzeneteit továbbítják szerte a Monarchiába. Vajon hány katonának jutott eszébe a Szolnokon megvásárolt, békebeli hangulatú szolnoki képet nézegetve, a halál torkából épen vagy nyomorékan, büdös lövészárkok vagy alkalmai szálláshelyek piszkából szabadulva, hogy miért is foszlott szét az a szép, régi világ?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Gyér forgalom, sok hirdetés (400. kép)

Szolnok főtere valamikor az ötvenes évek közepén. Új világban, de még a nagy átalakítások előtt. Nyári hétköznap, kora délután, kevés autó, sok ember és még több hirdetés. Ezt a képet választottam az idén tízéves blogSzolnok Album rovat 400. fotójának. Mert sok mindenről mesél.

Ismét híd nélkül

A felvétel előterében látható apró parasztház miatt akadt meg a szemem ezen az 1911 júliusában postára adott szolnoki képeslapon. Aztán jobban megnézve rá kellett jönnöm, hogy különlegességét nem az adja, ami látható rajta, hanem ami éppen hiányzik. Egy újabb olyan képeslap, amiről ? igaz, csak részben - hiányzik a Tisza-híd.

Kedves Angyalka!

Vajon mi lett Angyalkával, aki 1905 karácsonya előtt a szolnoki MÁV fűtőházat ábrázoló képeslapon kapott kétértelmű üzenetet? Ugyan mit szólt a kislány papája akkoriban egy ilyen laphoz?

Kút a piacnak helyet adó Kossuth téren

Nincs az a régi Szolnokról szóló könyv, amiben ez a kép ne lenne benne. Hiszen olyan szolnoki képeslapokat gyűjtő se nagyon akadhat, akinek ne lenne meg ez a lapja. Ami nemcsak azért érdekes, mert negyven év eltelte után is rosszul került rá a tér neve.