A szolnoki Kossuth teret 1962 tavaszán mutató két képeslapról elsőre azt gondoltam, ugyanannak a felvételnek színes és fekete fehér nagyítása. Jobban megnézve azonban kiderült, hogy a fekete-fehér kép egy-két másodperccel a színes előtt készült. Miközben valami nagyon nem stimmel.
Hogy ez a két képeslappá lett felvétel csak és kizárólag 1962 tavaszán készülhetett Szolnokon, azt leginkább a Kossuth tér közepén még üresen álló szobortalapzat, illetve a két szökőkút hiánya árulja el. Mint a Szobor Park Szolnok (SZPSZ) rovat Lefegyverzett, utált, megszokott című cikkében néhány hete megírtam, a város főterét 1963. április 30-tól nagyjából 27 éven át „díszítő” Munkásmozgalmi emlékmű nagyon nehezen került a helyére. A talapzatát már 1962-ben elkészítették, de az amúgy már 1961-re várt szobrot csak 1963 márciusának végén emelték a helyére. És ugyancsak 1963 tavaszára készült el az a két köralakú szökőkút is, amelyek egy 1975-1984-es leállástól eltekintve 2007-ig működött Szolnok főterén. Mindezek miatt a képeket készítő Horváth nevű fotós csak 1962 tavaszán – a növények állapota és a képen feltűnők ruházata alapján tippelem az évszakot – dolgozhatott az 1-es számú irodaház második emeletéről. A forgalom alapján hétköznap, valamikor 11 óra körül, amire pedig az árnyékokból következtetek.
A fekete-fehér képeslapot évekkel ezelőtt vásároltam, és néhány hete nagyon megörültem, hogy a színes változata is felbukkant. Aztán a két képet egymás mellé rakva rá kellett jönnöm, hogy nem ugyanannak a fotónak a fekete-fehér és színes változatáról van szó, hanem néhány pillanat vagy esetleg egy perc eltérésével készült felvételekről. Hogy ugyanazon a napon és ugyanabban az órában történt a fotózás azt elsősorban a képen látható autókból gondolom, mert minimálisnak gondolom annak az esélyét, hogy két különböző időpontban egyformán parkoljanak le ugyanazokkal vagy nagyon hasonló járművekkel. Ráadásul a képek jobb szélén, a motor és a GAZ-69-es (igazából UAZ) előtt álló, ugyancsak GAZ teherautó platóján szinte ugyanúgy ül két ember. Ehhez képest a múzeum előtt álló lovaskocsi és a Steiner-féle ház előtt parkoló Warszawa csak további bizonyosság.
Az időbeli eltérésre a tér 4-es főút melletti járdáján sétálók helyzete utal. A fekete-fehér felvételen látható egy baljában táskát cipelő férfi a városházával szemben, a két virágágyás között, aki a színes képen már az üres szobortalapzat előtt jár. Miként az előtte lépkedő nő is – a színes képen már piros felsőben – nagyjából ugyanolyan távolságot tett meg. A fekete-fehér kép bal alsó sarkában lévő két női alakról – az egyik nincs már ott a színes felvételen, a másik pedig szinte ugyanazon a helyen áll – úgy tippelem, hogy a két kép készítése között éppen a beszélgetésük végére értek, az ?eltűnt? nő pedig a Táncsics Mihály utca felől kisétált a fotós látóteréből. Mindez persze csak játék, hogy megtippeljem, melyik kép lehet az „idősebb”: szerintem a fekete-fehér.
Van azonban a két felvétel között egy olyan eltérés, amire egyszerűen nem tudok elfogadható magyarázattal szolgálni. Az világos, hogy a két képkivágás között van egy minimális eltérés, ami inkább a képeslapok méretéből, mintsem a fotós pozícióváltásából fakad. Ez leginkább a két kép alsó részén tűnhet fel, illetve a bal oldalon: a fekete-fehér felvételen ugyanis a városháza tetején egy picit még belóg a neoncsövekből összerakott, világító vörös csillag, ami a színes képen nem látható. Ugyanakkor – és ez az igazán érthetetlen – a színes képen a Kossuth utca végén, a mai Szapáry utcai kereszteződésben még álló Nerfeld-palota tetején látszik az Állami Biztosító fényreklámjának szerkezete, ami a fekete-fehér képen nincs rajta.
Az üres szobortalapzat és az autók miatt kizárt, hogy a két felvétel között évek teltek volna el. A fotózás szöge sem változott. De akkor hová tűnt az a vasszerkezet? A Magyar utcát lezáró ház tetején minden kémény egyformán a helyén van, tehát az nem lehet, hogy nagyítás közben bizonyos részleteket lesatíroztak az eredeti felvételről. Meg miért is tettek volna ilyet? Még sincs ott a Nerfeld-palota, akkor még Alföld áruház tetején az a reklám. És hoppá! Olyan, mintha a Népbank – később Sztár áruház – csúcsban végződő tetőszerkezetén, a színes felvételen még meglenne a földgömb, amin a háborúig Hermész állt, a fekete-fehéren pedig nem. Mi nem stimmel?
