2025.08.27. (szerda)

Eddig ismeretlen emlékmű

Eddig ismeretlen emlékmű

Dátum:

Tévedtem. Néhány 1957-es MTI fotó alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a mai Zounuk ispános szökőkút helyén álló, de 1956 októberében ledöntött "szivart" nagyon gyorsan pótolták. Már csak azt kellene kideríteni, hogy 1957-től pontosan meddig volt a helyén az "újabb" szovjet katonai emlékmű.

Tévedtem. Néhány 1957-es MTI fotó alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a mai Zounuk ispános szökőkút helyén álló, de 1956 októberében ledöntött „szivart” nagyon gyorsan pótolták. Már csak azt kellene kideríteni, hogy 1957-től pontosan meddig volt a helyén az „újabb” szovjet katonai emlékmű.

Úgy tűnik tévedtem, és a tévedésemből levont hibás következtetésemet többször is „tényként” kezeltem, közöltem. Eddig ugyanis úgy tudtam (gondoltam), hogy a Táncsics utca végén 1956. október 26-án ledöntött szovjet hősi emlékmű – a szolnoki emlékezetben „szivar” – helyére 1965. április 4-ig, vagyis Kocsis András Lenin-szobrának a felállításáig nem került semmi. Tévedésemet csak azzal tudom megmagyarázni, hogy eddig egyetlen fotót sem láttam a mai Zounuk ispános szökőkút helyén álló „második” obeliszkről. És őszintén mondom, az 1964-ben kiadott, a Szigligeti Színházat ábrázoló képeslap sarkában feltűnő talapzatot is a „szivar” el nem takarított maradványának gondoltam. Eddig. A legérdekesebb, hogy eddig kortárs szemtanúk sem jelentkeztek, akik emlékeznének a jelek szerint nagyon gyorsan felépített, már egyáltalán nem szivar alakú obeliszkre.

A Magyar Távirati Iroda (MTI) archív fotói között azonban most rábukkantam három olyan képre, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a „szivart” nagyon gyorsan pótolták. Az első felvételhez tartozó kísérőszöveg szerint az új obeliszk már 1957. május 4-én állt, azaz alig hat hónappal az előző ledöntése után. A következő MTI fotók – az egyik kivágata került e cikk címlapjára – 1957. augusztus 11-én készültek az obeliszkről. Ez azért fontos, mert olykor előfordul ugyan az MTI archívumában őrzött képekkel is, hogy a kísérőszövegeik rosszul adják meg a keltezést és/vagy a helyszínt, annak viszont nagyon kicsit az esélye, hogy ez kétszer is megtörténjen, ráadásul kétszer is ugyanannak a helyszínnek a rovására. Tehát nem lehet kétségünk afelől, hogy a három fotó Szolnokon készült, ráadásul jól szerepelnek rajtuk a tárgymeghatározások, azaz a Szovjet katonai emlékművet örökítették meg.

Mivel azonban csak az 1957. május 4-ei kép szövegében szerepel, hogy az emlékmű a Felszabadulás téren állt, akár kételkedhetnénk is az obeliszk helyében. A Felszabadulás tér a mai Tisza – 1945-ig Horthy Szabolcs – park rendszerváltásig használt neve, ami a Tisza szállótól a református templomig, a Verseghy gimi és a Tisza által közrefogott területet jelöli. Szolnokon a Hősök terén, az SZTK előtt állt még szovjet obeliszk, de annak alakja kicsit nyúlánkabb volt, ráadásul 1957-ben már látszódnia kellett mögötte az SZTK-nak, azaz nem arról az emlékműről készültek ezek a felvételek. Az 1964-es, már említett képeslapon fennmaradt talapzat, illetve a háttér alapján nem kételkedem abban, hogy ezek a képek Szolnokon készültek. Ahol, ezek szerint, a forradalom után nagyon gyorsan új emlékmű került, szerintem a „szivar” megmaradt talapzatára.

A kérdés már csak az, hogy a képeken látható műkő hasábokból összerakott, valószínűleg vasbeton belsővel rendelkező, a színház felé néző oldalán orosz- és magyarnyelvű szöveggel, fent csillaggal, lent a Kádár-címerrel ellátott obeliszk meddig állhatott ezen a helyen? Csak 1965 elején, Lenin érkezése miatt bontották el, ahogy az 1964-es képeslap alapján most már feltételezem? Avagy esetleg jóval korábban? Mert ez utóbbi magyarázatul szolgálhatna arra, hogy ez az obeliszk miért nincs benne a közös szolnoki emlékezetben.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Alapos emléktábla

A Baross utca 9. számú ház utcafrontján május 14-én helyezte el a Szolnoki Római Katolikus Egyházközség Dr. Tóth Tihamér, az 1939-ben elhunyt veszprémi püspök emléktábláját, ami jelenleg nemcsak a város legújabb ilyen mementója, de talán a legalaposabb is.

Tanácsházi négyek

A szolnoki városháza dísztermét tanácsháza korában, tehát, ha jól sejtem, 1990-ig négy mellszobor díszítette. Mivel személyes emlékeim nem voltak róluk, a létezésükről sem tudtam. Egy fotó miatt kezdtem kutakodni utánuk. Ma már tudom: F. Bede, Hoksári, Tóth és Keskeny szobrok voltak.

Szolnoki Golgota

Radnóti Miklós bori noteszének néhány lapja, fémmé dermedve Szolnokon, a Hősök terén hever. Az 1994-ben leleplezett Magyar Golgota című kompozíció lábánál, ami harmadik vagy negyedik szobra ennek a térnek. Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása.

Közös siker emléke

Ha nem éppen egy újabb vészhelyzet elhárítása lenne a közös feladat, akkor minden bizonnyal ennél az emléktáblánál is lett volna koszorúzás. Meg előtte talán kicsit helyre is állítják a Városháza falán a 2000-es nagy árvíz elleni védekezés valamennyi résztvevőjének emléket állító táblát.