2025.08.27. (szerda)

Katonák Szolnokon

Katonák Szolnokon

Dátum:

Egy 1940 nyarán ideiglenesen Szolnokon állomásozó gyorshadtest katonája küldte ezt a Monostory-féle képeslapot Pestújhelyre. Gőzhajó, kiépült Tisza-parti mellvéd, füstölő szállodai kémény, no meg a három templom. Alig húsz év elteltével újra katonák postáztak képeslapokat Szolnokról.

Egy 1940 nyarán ideiglenesen Szolnokon állomásozó gyorshadtest katonája küldte ezt a Monostory-féle képeslapot Pestújhelyre. Gőzhajó, kiépült Tisza-parti mellvéd, füstölő szállodai kémény, no meg a három templom. Alig húsz év elteltével újra katonák postáztak képeslapokat Szolnokról.

A huszadik század első másfél évtizedéből azért maradt ránk viszonylag sok szolnoki képeslap, mert az első világháború idején a frontra vonuló vagy onnan érkező katonák az itteni állomásról még vagy már, de rendszeresen küldtek anzikszokat a szeretteiknek. Világos, hogy a legtöbb esetben nem érdekelte őket, mi látható a lapok képes oldalain, hiszen nem kirándulni, világot járni indultak, és nem elsősorban az élményeikről számoltak be, inkább csak tudatni akarták: élnek. Külön tanulmányt megérnének ezek az 1914-1918 között Szolnokról az Osztrák-Magyar Monarchia különböző területeire küldött anzikszok írott oldalai, ahol a nagy háború személyes történetei jelennek meg. És ma már tudjuk, az emberiségnem tanult saját történelméből, így alig két évtizeddel később ismét katonák küldtek képeslapokat Szolnokról. A mellékelt anzikszot feltételezhetően Gállos Gyula, aki „apa”-ként írta alá – szerintem – a feleségének postázott lapot, amiről kiderül, hogy gyorshadtestével tartózkodik Szolnokon, de már nagyon menne haza.

A katonák által Szolnokról küldött képeslapok fotós oldalai nagyon szépen megrajzolják a második világháború előtti Szolnok képét. A Gállos Gyula által postázott lapon például már a kiépült Tisza-part és a sétány is látható, amit Monostory György, fővárosi képeslapkiadó fotósa a folyón átívelő híd szandai végéről készíthetett. A fák lombjai alapján valamikor nyáron. Már csak az a kérdés, hogy melyik nyáron, hiszen a gátra került sétány 1932-ben lett kész, így ez a fotó csak ezt követően készülhetett. Ezt a képeslapot meg 1940 nyarán adták fel, tehát a kép legkésőbb 1939 nyarán születhetett. Azaz nagyjából hét év lehetett, amikor a Monostory által felkért fotós a „szép” Tisza-hídon dolgozhatott.

Mondhatnánk, hogy Szolnoknak ez a része az elmúlt nyolc-kilenc évtizedben szinte semmi sem változott. Távolról. A belvárosi nagytemplomot azóta legalább háromszor renoválták, a hozzá tartozó rendház pedig látott néhány rendszerváltást. A torony tövében lévő egykori polgári leányiskola szintén, így az előtte futó utcának, és magának az iskolának is minimum három neve volt a fotózás óta. A zsinagóga már e kép készítésekor is egy részben jogfosztott nép és vallás temploma volt, hogy aztán raktár és kiállítótér legyen belőle. És biztosak lehetünk abban is, hogy a református templom kakasa a fotózás pillanatában még nincs átlőve, arra négy-öt évvel később került sor.

A Tisza szálló a fotózáskor alig lehetett még tízéves, de valószínűleg már új bérlője volt, és talán az akkori polgármester székébe kerülő panama is zajlott már a falai között. Viszont legalább működött, amit a mára átépített kéményéből ömlő fekete füst is jelez. Nem kétséges, hogy a szálloda- és az étteremszárny közé zárt kerthelyiségben komoly élet lehetett esténként, és a magam részéről abban is biztos vagyok, a fotózáskor még vendégben sem szenvedett hiányt „A Tisza”. Hogy a szálló alatt, a Tiszán látható stég vajon a hotelhez tartozott-e, azt nem tudhatom, bár nem zárnám ki, hogy az ott, valamiféle úszó fürdőház. Ugyanígy bizonytalan vagyok a képen látható oldalkerekes gőzös tekintetében is: az vajon egy sétahajó vagy az akkor még menetrend szerint közlekedő utasszállító? Azt azonban tudom, hogy a kép készítése után néhány évvel már nem turisták használták a szálloda épületét, bár idegen szó annál sűrűbben hangzott el benne.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ilyen is volt egykor Szolnok

Az ehhez az 1915-ben Szolnokról Prágába küldött képeslaphoz használt fotó nem sokkal korábban készülhetett a mai Kossuth tér és a Magyar utca találkozásától nyugat felé fordulva. A képen látható házak mára eltűntek, holott többségük nem sokkal a fotózás előtt épült. Egy utcányi múlt.

Az ötvenes években Szolnokon

Nem tudhatjuk, hogy az Újlaki Téglagyár Bérelszámoló és nyilvántartó osztályának dolgozói mit gondoltak, amikor megkapták Mancika és Imre képeslapját Szolnokról, mi azonban ennek köszönhetően kicsit bepillanthatunk az ötvenes évek Ságvári Endre utcájára.

A szolnoki iskolasor 1930 körül

A szolnoki iskolasor két háború között utoljára elkészült épületének az átadása után készülhetett ez a felvétel. A kor egyik legsikeresebb kiadójánál képeslappá lett fotó az akkori Baross utca 64. szám, a mai Jólét ABC elől fotózva mutatja a belvárost és a vasútállomást összekötő utcát.

Éberség! De ki cenzúrázott?

Mindössze hét év telte el ennek a szolnoki ötképes anziksznak az első megjelenése és cenzúrázott változatának a postára adása között. Igaz, ennyi idő alatt nemcsak a Magyar Posta nevéből került ki a "királyi" szó, de a rendszer is négyszer változott. A papír minősége pedig romlott.