A felavatandó vasúti tisztek a Beloiannisz út felől, minden bizonnyal zeneszóra, díszmenetben érkeztek a Jubileum térre 1975. július 12-én, szombaton fél tizenkettőkor. Szemben velük már ott állt Szolnok új vasúti, utasforgalmi épülete, nagyjából az egyetlen elkészült létesítmény az új téren.
Bucsu Gyula magánarchívumából nemcsak az 1976. május 30-ai szolnoki gokartversenyről kerültek hozzám képek – amiket a blogSzolnok 1xVolt rovatában Egy verseny képei című cikkben mutattam be -, hanem a 25. Vasutasnapról is. Ez utóbbi eseményen készült két darab fotó nemcsak azért érdekes, mert nem hivatalos felvételeken engednek bepillantást az új vasútállomás átadási ünnepségének egyik mozzanatába – néhány perc eltéréssel készülhetett a két fotó -, hanem amiatt is, hogy plasztikusan megmutatják, mi minden volt még csak félig kész azon a régen várt napon, a Jubileum téren. Őszintén megmondom, sokáig abban a hitben voltam, hogy a „900 éves Szolnok” ünnepségek egyik legfontosabb beruházása, az új vasútállomás és annak városi előtere – azaz az addig nem létező Jubileum tér – 1975-re teljesen, azaz a tér körül álló minden épülettel együtt elkészült. Ám, ahogy a Bucsu Gyulától kapott két korabeli fotó is bizonyítja, a teljes készültségre még sokáig kellett várni.
Az érkező tisztjelölteket mutató felvételen például nagyon jól látszik, hogy a Csandái – ma Nagy Imre – körúti tízemeletesek még üresek, hiszen egyik ablakon sincs függöny. Azt nem tudom, hogy a fotós háta mögött már magasodó huszonnégy emeletesbe 1975. július 12-én beköltöztek-e már, mint ahogy azt sem, hogy az annak folytatásaként épített, úgynevezett Y-ház akkor már lakott volt vagy sem. Az viszont biztos, hogy a Szolnok ABC és étterem épülete 1975 nyarára nemhogy nem készült el, de talán még nem is alapozták, hiszen csak 1978. január végén – azaz két és fél évvel e fotók készítése után – adták át. Ez a kép egyébként azért is érdekes, mert a mai Nagy Imre körút és Baross utca sarkáról még az OTP épülete is hiányzik, ami később „lakhatatlanná” tette az itt még a térre kilátással bíró elsőemeleti lakásokat. De van egy másik „múltőrző” részlet is ezen az amatőrfelvételen: a tízemeletes és a mai kollégium között látható emeletes, magas tetős ház. Ennek a helyén van jelenleg a környéket kiszolgáló kazánház. Erről a korábban ott álló házról nekem semmi emlékem nincs.
A tér kialakulása és félkészsége szempontjából kicsit több információval bír a második kép, ami már az avatásra felsorakozott, arccal a későbbi Szolnok ABC felé néző tisztjelölteket mutatja. Mögöttük meglehetősen durván lefóliázva Gyurcsek Ferenc Tanúhegy című alkotását látjuk, amit majd csak szűk másfél hónappal később avat fel Losonczi Pál, az elnöki tanács elnöke, kvázi államfő. Azt hiszem, joggal feltételezhetjük, hogy az emlékműtől jobbra, a háttérben álló darut még az elnök elvtárs is láthatta, hiszen a teret dél felől szegélyező tízemeletesek biztosan nem készültek el augusztus 20-ára. Sőt, szerintem az építési területet takaró paraván is sokáig a helyén maradt még, merthogy a tízemeletesek előterében lévő szolgáltató épületek csak 1977-1978 körül lettek teljesen készen. Miként a vasutas művelődési ház sem készült el 1975-re, miközben 1973-ban még ezt ígérték a vasutasok szakszervezetének, ami amúgy nem kevés pénzt adott nemcsak az intézményre, de a Tanúhegyre is.
A mából nézve nem kevésbé érdekes részlete ennek az 1975 nyári felvételnek, hogy a Dr. Csanádi György (ma Nagy Imre) körúton még semmi sem látszik a piros (ma Kőrösi) iskolából a tízemeletes és a kisebb pontház között. És, ha nem tévedek, a József Attila úti lakótelepet alkotó pontházakból is hiányzik még egy vagy kettő erről a fotóról. De hát ez nem is csoda, hiszen nem nagyon lehetett építőipari kapacitással bírni azt a rengeteg építkezést, ami annak idején, Szolnokon zajlott. Gondoljunk bele, hogy csak a megörökített Jubileum téren és környéként 1970 és 1980 között tulajdonképpen egy komplett lakótelepet építettek fel négy ABC-vel, két általános iskolával, bölcsődékkel, óvodákkal! Sokszor nem beszélünk róla külön lakótelepként, pedig ezek a fotók Szolnok második legnagyobb városrész-beruházásának is az emlékei. Köszönhetően Bucsu Gyulának, aki 1975. július 12-én délelőtt fél tizenkettőkor fényképezőgéppel volt ott az új vasútállomás és vasúti tisztek avatásán.
