2025.08.27. (szerda)

30 éves szolnoki üdvözlet

30 éves szolnoki üdvözlet

Dátum:

A bélyeg árulja el, hogy ezt a mozaikképeslapot csak 1994-ban küldhették Szolnokról Komlóra. Amennyiben az öt szolnoki kép egy napon készült, akkor a fotós legkorábban 1992 nyarán dolgozhatott. A lap kiadója egyébként a hazai képeslapkiadás monopóliumának egyik megtörője.

A bélyeg árulja el, hogy ezt a mozaikképeslapot csak 1994-ban küldhették Szolnokról Komlóra. Amennyiben az öt szolnoki kép egy napon készült, akkor a fotós legkorábban 1992 nyarán dolgozhatott. A lap kiadója egyébként a hazai képeslapkiadás monopóliumának egyik megtörője.

A blogSzolnok Album rovatában először mutatok be rendszerváltás után készült szolnoki képeslapot. Egyrészt azért, mert a kilencvenes évektől alábbhagyott a képeslapok kiadása. Másrészt amiatt, hogy a megjelent kiadványok többsége kreativitásában meg sem közelítette a korábbi száz év kisnyomtatványait. Ez utóbbira talán jó példa ennek a kiadványnak a jobb alsó felvétele, amiről csak a beavatott szolnokiak tudják, hogy az a parasztház, az 1989-ben felújított Tabán 24., azaz a mai Tabáni tájház. De nem túl kreatív az alsó sor közepén lévő felvétel sem, amit szintén csak a szolnokiak tudnak azonosítani: az ott a Tisza, a Tisza szálló alatti kikötő, egy olykor a város alatt horgonyzó sétahajóval, szemben a Tiszaligeti üdülőivel.

Eddig azt is gondoltam, hogy azért nem foglalkozom 1989 után kiadott képeslapokkal, mert „még” kevés érdekességet rejtenek. Tévedésemet ez a harminc évvel ezelőtt postára adott képeslap  igazolja, aminek jobb felső, legnagyobb képén a megújult Szolnoki Szigligeti Színház homlokzata látható nem sokkal a nagy felújítás után. Ez azért is fontos, mert a rendszerváltás után sem merült fel, hogy a képeslapok megjelenésének évét feltüntessék a kiadványokon, így csak a képek alapján datálható a fotózás körülbelüli időpontja. A megújult színház miatt egyértelmű, hogy az a fotó csak 1991 áprilisa után készülhetett. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet a színház melletti tízemeletes erkélyein már feltűnő parabolaantennákra, amik a kilencvenes évek elején kezdték elcsúfítani a városképet.

Feltételezem, hogy ennek a képeslapnak az öt fotója egyetlen napon készült. Kiadója pedig a hazai képeslapkiadás monopóliumának egyik felszámolója, a Bozsán Péter és Árkai Ákos által alapított Lizzy Card nevű vállalkozás. Bozsán Péter profi fotós 1982-ban kapott engedélyt a minisztériumtól arra, hogy magyar városokról képeslapokat jelentessen meg, amit addig csak a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata tehetett meg. Bozsán a szintén művész feleségéről nevezte el cégét, amelynek rövid időn belül sikerült egymillió példányban képeslapokat eladnia. És ez a lendület a rendszerváltás után is megmaradt. Merthogy 1994-ben még forgalmazták a lapjaikat, hiszen 12 forintos postai bélyeget csak abban az évben használtunk ilyen célra. Egy ével korábban 2 forinttal olcsóbb, a következő évbe meg 2 forinttal drágább volt a képeslap küldözgetés.

Nem kizárt, hogy ezeket a képeket maga Bozsán Péter készítette, szerintem 1992 nyarán. A nyarat a mind az öt képen látható dús növények és fények miatt tippelem. Az 1992-es évet (korábban nem lehetett, később pedig csak 1993-ban) a bal alsó képen már látható fehér Opel Astra miatt mondanám. Ezt a típust ugyanis 1992. március 13-án kezdték gyártani Szentgotthárdon, és lett néhány hónapon belül a magyar utak látványát meghatározó személyautó. Akkor a többség még Trabanttal és Ladákkal járt, de az Opel Inveszta nevű cégnek köszönhetően Szolnokon is hamarosan feltűntek az első ilyen magyar gyártású Astrák. Talán éppen az egyik első parkol a színház mellett.

Amennyiben jó a feltételezésem, akkor az Astra előtt parkoló Trabant Combi a bal felső kép alsó sarkában, a csíkos pólós úr mellett látható sárga Wartburg mögött állt. Azaz a Budapestről Szolnokra érkezett fotós ugyanarról a helyről, csak egy kicsit elmozdítva a kameráját készítette ezt a két képet. Ha jól sejtem, itt még állami tulajdonban lévő Tisza szállóról, amit majd csak 1993-ban vehettek meg a dolgozók. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Tisza szálló nem maradhatott le egy maszek képeslapról sem, hiszen a kilencvenes évek elején is Szolnok elsőszámú hotelje volt, amivel nem igen versenyezhetett a hirtelen eltűnt szovjet turisták miatt már kínlódó Pelikán. De persze az sem zárható ki, hogy a Hotel Tisza azért került fel a Lizzy Card kiadványára is, mert a megelőző évtizedekben legtöbbször képeslap képpé lett szolnoki épület.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Tévedések átírása

Nemrégiben került fel a nagyszerű Fortepan.hu-ra Hunyady József néhány szolnoki felvétele, ami alapjaiban írhat át néhány dolgot a Pártház és a Ságvári körút építésével kapcsolatban. Kaposvári Gyulát idézve, azt a pillanatot látjuk, amikor ?szétnyílik a függöny? a város, akkor már másfél évtizede készülő körútjának a végén.

A szivar utóélete

Az 1945-ben felállított Szovjet katonai emlékművet a szolnokiak 1956. október 26-án ledöntötték. Mivel azonban korábban több képeslapra is rákerült, még az ötvenes évek végén is postáztak olyan üdvözletet, amin ez volt látható.

Régi fotó, sok rokon

E képeslaphoz használt fotó készítése és az anziksz tényleges feladása között akár negyedszázad is eltelhetett, de a minimum 14-15 év. A kép a még mindig pusztuló víztornyunk mellett sokat elárul az egykori fiúiskoláról is. A kézzel írt szöveg pedig a Trianonnal szétszakított családokról.

Az ötvenes években Szolnokon

Nem tudhatjuk, hogy az Újlaki Téglagyár Bérelszámoló és nyilvántartó osztályának dolgozói mit gondoltak, amikor megkapták Mancika és Imre képeslapját Szolnokról, mi azonban ennek köszönhetően kicsit bepillanthatunk az ötvenes évek Ságvári Endre utcájára.