2025.08.27. (szerda)

Az első felújítás után

Az első felújítás után

Dátum:

A Szabadság tér 2. szám alatt álló lakóházáról a húszas évek végén készülhetett ez a felvétel, amely Faragó Sándor papíráruházának kiadásában maradt ránk képeslapon. Azaz a fotózáskor alig húszéves ház már túl volt az első jelentős felújításán, amit az elhelyezkedésének köszönhetett.

A Szabadság tér 2. szám alatt álló lakóházáról a húszas évek végén készülhetett ez a felvétel, amely Faragó Sándor papíráruházának kiadásában maradt ránk képeslapon. Azaz a fotózáskor alig húszéves ház már túl volt az első jelentős felújításán, amit az elhelyezkedésének köszönhetett.

Azt hiszem, a huszadik század elején a beruházókban még fel sem merült, hogy épületeik elhelyezésénél esetleg katonai szempontokat is figyelembe vegyenek. Bartha Károlyt az előző század első évtizedében szerintem leginkább az motiválhatta új bérháza építésének előkészítésekor, hogy annak minél jobb – azaz értéknövelő – helyet találjon a belvárosban. Nem tudom, miként jutott a Szabadság tér 2. számú, majdnem háromszög alakú telekhez, mindenesetre 1910 körül kiváló ötletnek tűnt a két folyóra néző, a legfontosabb állami hivataloktól egy-két percre, szolnoki viszonylatban kifejezetten elegáns bérházat építeni. Pápay Antal a sarki toronnyal pedig olyan épületet tervezett, tulajdonképpen mindkét híddal szemben, amely máig meghatározza nemcsak a Szabadság teret, de a folyók túloldaláról Szolnok belvárosába érkezők első benyomását is.

Aztán az első világháború, az azt követő forradalmak és helyi háborúk alapjaiban írhatták felül a pár éve még kiválónak tűnő ötletet. Bartha Károly háza ugyanis a fontos folyami átkelők közelsége miatt, az 1919-es front közepébe került, ami elég komoly nyomot hagyott az épületen. Ezen nem is nagyon csodálkozik az, aki tudja, hogy a román hadsereg ostroma idején micsoda károkat szenvedett a vártemplom, a megyeháza, a református templom, sőt valószínűleg még a belvárosi iskola is. Bartha Károly L alaprajzú, alápincézett, földszint plusz kétemeletes házát a húszas években alaposan fel kellett újítani. De, mint Faragó Sándor képeslapja mutatja, a beavatkozás elég jól sikerült.

A ház késő szecessziós homlokzatdíszei az ablakok alatt a helyükön maradtak, sőt a padlástér ablaka is a maradt az épület középvonalában, az erkélyek fölött. Annak ellenére, hogy a Kósa Károly által az Érdekes Újság valamelyik 1919-es számában talált fénykép tanúsága szerint a ház homlokzata komoly sérüléseket szenvedett. De hát úgy tűnik, a húszas években még számított egy bérház külseje, szépsége, pedig minden bizonnyal már akkor is olcsóbb lett volna egysíkban, egy színre húzni az összes, utcára néző falfelületet. Persze, lehet, hogy egy igénytelen külsővel sokkal kevesebbet lehetett volna kérni a lakásokért, netán a városházán volt valaki elég bátor ahhoz, hogy helyre tegye az igénytelen vállalkozókat.

Mindenesetre Faragó Sándor Szolnokról Budapestre küldött képeslapjának köszönhetően nemcsak a Szabadság tér 2. szám alatti bérház maradt ránk első felújítása után, hanem magának a térnek az 1920-as évekbeli állapota is. Amikor a hidakról érkező utak még a Bartha-palota pinceablakaival – és nem a földszinti ablakokkal – egyszintben futottak, így a Szolnoki csata emlékműve egy kicsit kiemelkedő parkban volt a tér közepén. A bérház előtti fiatal facsemete, a sarki fa alatt lévő szeméttároló, és a kép baloldalára belógó közvilágítás pedig azt mutatja, hogy néhány évvel a front után Szolnok lassan visszatért a normális kerékvágásba. De vajon ki néz ki a második emeleti ablakból? És milyen hivatal táblája lehetett a húszas években a Szabadság tér 2. számú ház bejárata mellett?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Tiszai romantika

Ezt a Monarchia éveiben készült szolnoki képeslapot már az első magyar köztársaság idején küldték Budapestre, éppen egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően. Faragó Sándor papírárudájának kiadványán, minimum a felhasznált fotó készítése után egy évtizeddel, családi dolgokról esik szó. Például arról, hogy de ki veszi el Manyit.

Lányok a Véső úton

Ahhoz nem férhet kétség, hogy ez a képeslap-hátoldallal ellátott fotó a szolnoki Véső úti sporttelepen készült. Abban is biztosak lehetünk, hogy a fotós csak 1937 után dolgozhatott. Azt gondolom, hogy ez a felvétel még a második világháború előtti, de lehet, hogy tévedek. Segítsenek!

Monet vagy valóság?

Akár a harmadik szolnoki vasútállomás első ábrázolása is lehet az ehhez a képeslaphoz használt fotó, amit minimum 110 évvel ezelőtt készítettek. A kép bal oldala, a jegenyével, a sétálókkal és az épület főhomlokzatával olyan, mint egy Monet festmény. Jobb fele viszont a rögvalóság: eldőlt létrával és hordókkal.

Az utolsó optimista képeslap

Ez a Budapesten készített szolnoki képeslap egészen biztos, hogy 1989. február 1. és 1990. január 8. között lett nyomtatva, amiből talán az is következik, hogy Csobaji Előd, az MTI fotósa az előző évben örökítette meg az MMIK-t, a Kossuth téri szökőkutat és a fénykorát élő Tisza szállót.