2025.10.13. (hétfő)

Kaszárnya a Laktanya körúton

Kaszárnya a Laktanya körúton

Dátum:

A Szolnok háziezredének otthont adó laktanya kapuja mellől két katona és egy kislány bámul az ismeretlen fotósnak a kamerájába, aki valamikor 1894 és 1905 között ügyködött a néhai Laktanya kórúton, azaz a mai József Attila úton, hogy aztán fotójából Faragó Sándor jelentessen meg anzikszot.

A Szolnok háziezredének otthont adó laktanya kapuja mellől két katona és egy kislány bámul az ismeretlen fotósnak a kamerájába, aki valamikor 1894 és 1905 között ügyködött a néhai Laktanya kórúton, azaz a mai József Attila úton, hogy aztán fotójából Faragó Sándor jelentessen meg anzikszot.

Faragó Sándor könyv, zenemű és papíráruháza a szolnoki Gorove (ma Kossuth) úton, nagyjából a jelenlegi Árkád épület főtér felőli végének a helyén működött a 19. század végétől egészen a második világháborúig. Faragó úr lényegében mindennel foglalkozott, ami valahogy a papírhoz kapcsolódott, így az e képeslap hátuljára került cégnévben szereplő felsoroláson túl nyomdája, sőt könyvkölcsönzője is volt. Természetesen képeslapokat is megjelentetett Szolnokról, ami akkoriban nagyon jó üzlet lehetett. Ezt nem csak az igazolja, hogy Szolnokon is többen foglalkoztak ilyesmivel, hanem az is, hogy például Róza egy pár soros üzenetért is költött anzikszra meg bélyegre. Kis túlzással azt is mondhatjuk, ami pár éve még egy-egy SMS, ma WatsApp vagy más telefonos-netes üzenetküldőn indul útjára, az 120-130 évvel ezelőtt képeslapon jutott el a címzettekhez.

Hogy Faragó Sándor kitől vette ezt az őszi felvételt, azt sajnos nem tudom, abban azonban egészen biztosak lehetünk, hogy az akkori Laktanya körúton készült képből a szolnoki kiadó 1905 után gyártotta a mellékelt képeslapot. Merthogy ennek hátoldala már nem hosszúcímzéses, hanem osztott felületű, így a cím mellett az üzenetnek is hagytak helyet. Abban is biztosak lehetünk, hogy a fotó 1894 előtt sem készülhetett, hiszen az 1859-ben Szolnokra helyezett 68-as gyalogezred számára csak akkor készült el a József Attila úton ma is álló laktanya. A létesítmény előtt álló fák, illetve az előző századfordulón a képeslapkiadók között meglevő verseny miatti frissesség iránti igény okán azt mondanám, hogy a felvétel inkább a megjelenés környékén, tehát 1905-ben készülhetett. Azaz a fotó jobb oldalán, a kerítés előtt ácsorgó, minden bizonnyal környékbeli, azaz Czakó-kerti, 6-7 éves forma kislány már azután született, hogy a laktanyát átadták.

A kép bal felén, de ugyancsak a kerítésen kívül álló két katonáról csak feltételezhetjük, hogy az ezred legénységi állományához tartoztak, és egyébként a fotón a középső fa által kitakart, nyitott kapu felügyelete lehetett a dolguk a fotózás idején. Itt még talán a húszas éveik elején járhattak, és mivel a 68-asok 1876-tól a megye területéről soroztak fiatalokat, azt is feltételezhetjük, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamelyik településéről származtak. Sőt, azt is elmondhatták magukról, hogy már ebben a „muszáj vármegyében” látták meg a napvilágot. És természetesen azt is, hogy jó évtizeddel később, akár ebből a laktanyából is indulhattak valamelyik frontra harcolni és meghalni a császárért és a királyért.

A gyalogezred egyébként az olasz frontról tért vissza az első nagy háború végén a városba, hogy nem sokkal később, a Monarchiával együtt megszűnjön. A laktanya azonban nem ürült ki, hiszen a Magyar Királyi Honvédség használatába került, ahová 1926-tól már a Horthy Miklós útra kellett címezni a leveleket. A második világháború végén, 1944 őszén a szovjet Vörös hadsereg foglalta el a komplexumot, és használta egészen 1991-ig, igaz négy évtizeden keresztül már a József Attila úton. Az egykori kaszárnya – ahogy ezen a képeslapon is jelölik – immár bő három évtizede nem katonákat szolgál, bár tény, hogy külleme az elmúlt 131 évben nem sokat változott.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Volt egy tér?

A valamikor a XX. század elején, a bíróság épületéről készült fotót nézegetve nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a mai Dózsa György út páros oldalára egykor teret képzelt valaki.

Szolnoki fahíd ritka szögből

A szolnoki fahidat ábrázoló mellékelt fotó biztosan 1908-ban vagy előtte készült. Arra is mérget vehetünk, hogy Róth Dezső csak 1905 után adhatta ki ezt a képeslapját, aminek a legnagyobb értéke, hogy a vár felől mutatja a fahidat, így jól láthatóak a jégtörők, illetve a hídnyílások méretei is.

Ugyanaz harmadszor

Miért adta el Gorove utcai üzletét Mautner Arnold Halmi Miksának az előző század első évtizedében? Vajon csak egy fényképezőmasina lehetett az oka annak, hogy legalább ötven ember verődött össze a Szolnok főterébe torkolló utcán? A képeslapra írt szövege sem kevésbé talányos.

Egy szolnoki építkezés fotója

A korabeli újsághírek szerint Szolnok második tizennyolcemeletes lakóházát 1969 őszén kezdték építeni, és első lakói a következő év karácsonyán már el is foglalhatták a 111 lakást. A mellékelt kora nyári kép alapján nem nagyon értem, hogy fél évig mi történt az akkori Vöröscsillag út végén.