A Városházán megrendezett konferencia nagy előrelépést jelent a Tiszát érintő kezdeményezések szempontjából, legfőképpen internacionális jellege miatt. A magyar politikusok, vízügyi szakemberek mellett ugyanis Szlovákiából, Romániából, Kárpátaljáról is érkeztek tisztviselők. A Tisza védelme, a folyó nyújtotta lehetőségek kihasználása tehát az összes érintett ország számára fontos.
Barsiné Pataky Etelka előadásában felvázolta a legfontosabb célt: az Európai Tanács által április 13-án elfogadott Duna-stratégia analógiájára kezdeményezi a Tisza Bizottság felállítását. Az EU Duna Régió Stratégiájáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy egy egységes Tisza-koncepció a folyó adta turisztikai lehetőségek bővítését, fellendítését is jelentené egyben. Minden érintett ország közös érdeke ez, ki kell használni az EU makroregionális stratégiájának lehetőségeit. Szolnok szerepe mindebben kiemelkedő, a „Tisza fővárosa” lehet a kezdeményezések koordinátora, a főbb események helyszíne. A kormánybiztos szerint a Tisza Bizottság felállításának fontos előfutára volt a Tisza-völgyi Műhely megalapítása, amiről Lovas Attila tartott részletes előadást. A kezdeményezés fő feladata, hogy integrálja azokat a szervezeteket, melyek a Tisza védelme céljából születtek.
Láng István általánosságban beszélt a vízgazdálkodásról, annak magyar vonatkozásairól. Rossz hír, hogy Magyarország nem bővelkedik a vízkészletekben. Ennek kiváltója például az is, hogy „mi a WC-t is ivóvízzel húzzuk le”. Ami a védekezést illeti, két lehetőség áll előttünk: vagy megelőzzük az árvizek, belvizek okozta katasztrófát, vagy rögtönzött megoldásokkal kezeljük a már bekövetkezett tragédiát. Sajnos jelenleg utóbbi opció van érvényben, ami lehet, hogy jelenleg az olcsóbb megoldást jelenti, hosszabb távon viszont fenntarthatatlan. Nem mellesleg, ha hosszabb távon elkezdenénk fejleszteni a mostani rendszert, húsz év alatt ezer milliárd forintot tudnánk spórolni. A Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az EU következő költségvetési ciklusának tervezése 2014-ben kezdődik, akkor lesz lehetőségünk a különböző forrásokat igénybe venni. Ez azért is fontos, mert Magyarország vízgazdálkodás tekintetében hátrányban van az unión belül.
Természetesen a klímaváltozásról, a Tisza vizének szennyezéséről is volt szó a szolnoki konferencián. A Szlovák Köztársaság képviseletének szakértője szerint a gyakori árvizek oka az elhanyagolt mezőgazdasági táj, valamint az épített tér, a beton folyamatos térhódítása, amely több hőt bocsájt ki, így megváltoztatja az adott terültet klímáját. Ez gyakori, heves záporokhoz vezet. Kijelentése ítéletként hangzott: „Az emberi jelenlét az egyik fő oka az árvizeknek”.
A pusztító emberi tevékenység a délutáni szekcióülések tematikájában is előkerült. Mihály András (Ungvári Nemzeti Egyetem) például a kárpátaljai illegális tőzeggyűjtés, tűzrakás, szennyezés sajnálatos következményeire tért ki részletesen.
A konferenciához kapcsolódó sajtótájékoztatón Láng Zsolt kiemelte, hogy a Tisza-völgyi Műhely megalapításának, valamint a Tisza Konferenciának köszönhetően lassan látóható közelségbe kerül a Tisza Bizottság tervének elfogadtatása az Európai Unióval.
Barna Péter
Fiatal Európa Szerkesztőség
A Fiatal Európa Szerkesztőség program az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére és finanszírozásában valósul meg. Az itt közölt információk tartalmáért és felhasználásáért a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem felel.
