2025.10.14. (kedd)

NYI: Újra meg kell nézni!

NYI: Újra meg kell nézni!

Dátum:

NYÁRI ISMÉTLÉS: Kétszer nem lehet ugyanabba a Repülőmúzeumba belépni. Ezért, aki azt gondolja, hogy ha már egyszer látta a szolnoki gyűjteményt, többször nem kell megnéznie, az óriásit téved. Idén egy új kiállítócsarnok, egy JAK 52-es és néhány átfestett gép az újdonság.

11-repmuz1_400Egy új kiállítócsarnokkal lett idén gazdagabb a szolnoki Repülőmúzeum. Elsőre azt mondhatnánk, hogy bár méretes a csarnok, nem sok minden van benne, hiszen csak négy gépet rejt a sátortető. Ezek a repülők azonban igazi különlegességek. Olyan harci masinák, amilyeneket eddig nem láthattunk Szolnokon. Ráadásul olyan szépen rendben vannak téve kívülről, mint talán egyetlen gép sem a szabadtéri kiállítás területén.

Azonban nem lennénk igazságosak, ha csak a repülőket vennénk észre az új csarnokban. Ha kicsodálkoztuk magunkat a középen elhelyezett, ezért jól körüljárható gépeken, akkor forduljunk meg, és vessünk sok-sok pillantást a csarnok falára szerelt tablókra. Javaslom, hogy a bejárattól jobbra induljunk, mert akkor nagyon pontos és jól illusztrált képet kapunk a magyar légierő által használt gépekről, és ezeken keresztül a honi légierő történetéről. Azt hiszem, a szolnoki Repülőmúzeum egyik nagy hiányosságát pótolja ez az egész csarnokot körbefutó tablósorozat, hiszen a kiállított gépeket így kicsit könnyebb elhelyezni a múltban. Ráadásul a tablók arra is kiválóan alkalmasak, hogy megmutassák, mi minden hiányzik még a szolnoki gyűjteményből.

11-repmuz3_400Nekem mindig öröm, ha egy-egy új szerzeményt is fel lehet fedezni a gyűjteményben. Idén, a bejárattól balra, egy sárga, kétüléses JAK-52-es gondoskodik erről.

Nagy kár, hogy a gépek előtt olvasható leírások még mindig csak technikai adatokat tartalmaznak, és kevés történetet, érdekességet, helyi vonatkozást. De lassan az is tarthatatlan, hogy a múzeum feliratai csak magyar nyelvűek. Legutóbb, amikor kint jártam, éppen az osztrák veterán Volvo Klub tagjai silabizálták a táblákat, miközben boldogan fényképezték egymást a számukra idegen gépmadarak között. Azt hiszem, ez a múzeum már évekkel ezelőtt túlnőtt azon, hogy csak nekünk, magyaroknak szóljon.

11-repmuz2_400Persze az is nagyon fontos, hogy ez a múzeum a miénk. Ahogy látom, ebben az évben is komoly segítséget jelentett a május közepén tartott Kapitalista szombat, amikor önkéntesek segítettek rendbe tenni a repülőket és a parkot. A gépek szépek és tiszták. És, ha jól látom, a bejárattól jobbra lévő helikopterek közül egy újabb kapott eredeti festést. Ahogy a park legvégébe költöztetett sugárhajtású gyakorlógépen is ugyancsak új a jelmez.

Ha hétvégére nincs jobb programjuk, vagy vendégeik vannak, akiknek valami különlegeset, de szolnokit szeretnének megmutatni, menjenek ki Szandára. A főút mellett, a nagy kanyarnál nem lehet nem észrevenni a betonkerítés mögött a repülőgépeket.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Nézzenek Önök is Béres-filmet!

Féltem tőle. Elsősorban a rendező és a producer korábbi munkái miatt. Másodsorban meg azért, mert nálunk nem szoktak sikerülni a saját hősöket bemutató filmek. Ám a Béres Józsefről szóló A feltaláló esetében, mintha megtört volna az átok. Izgalmas, szórakoztató és szép mozi lett.

Mellément rendőrösdi

Egy üldözéses jelenet nem attól jó, hogy sokáig tart, mivel minden fegyveres vak és céltévesztő benne. Nagy rajongója vagyok a magyar filmeknek, de valljuk be: a Cop Mortem több sebből vérzik. Ganxta Zolee és Anger Zsolt hiába menti a menthetőt. Lesz miről beszélgetni a Tisza moziban.

Kincses bánya

Méltathatnám, hogy végre elkészült. Morfondírozhatnék azon, hogy ma már egyetlen nyomdai termék sem létezhet online verzió nélkül. Dicsérhetném praktikus egyszerűségét. De nem ez a legfontosabb az Eső című irodalmi újság honlapjában.

Az elnökök feleségei

A magyar származású világpolgár, Kati Marton, 2001-ben New Yorkban megjelent, idehaza tavaly napvilágot látott könyvében a régi mondást követte. Igaz, talán nem túlzás azt állítani, hogy a világ legfontosabb épületében. Az Amerikai Egyesült Államok XX. századi elnökei mögött álló asszonyok - a first ladyk - életét, és férjükre, rajtuk keresztül pedig a világpolitikára gyakorolt hatásukat vizsgálta. A nőket kereste a Fehér Házban.