2025.12.1. (hétfő)

A kép széle az érdekes

A kép széle az érdekes

Dátum:

A papír minősége alapján nagy példányszámban jelenhetett meg ez a képeslap, ami a Megyeházát mutatja a bővítés és a mögötte lévő park kialakítása után nem sokkal. Valamiért 1932 szerepel a lapon, de gyanítom, hogy a felvétel még a húszas években készült. Ma pedig nem a Megyeháza, hanem a mellette álló épületek az igazán érdekesek.

A papír minősége alapján nagy példányszámban jelenhetett meg ez a képeslap, ami a Megyeházát mutatja a bővítés és a mögötte lévő park kialakítása után nem sokkal. Valamiért 1932 szerepel a lapon, de gyanítom, hogy a felvétel még a húszas években készült. Ma pedig nem a Megyeháza, hanem a mellette álló épületek az igazán érdekesek.

A fotó készítője, nagyjából kilencven évvel ezelőtt, a kibővített Megyeháza akkor új, hátsó traktusát akarhatta megörökíteni. Talán már a kép készítésekor is tudta, hogy képeslap készül a fotóból, hiszen joggal lehetett büszke a város és a megye a Tisza-híd lábánál lévő vásártér rendezésére, és a kinőtt közigazgatási épület bővítésére. Mondjuk úgy, hogy a két világháború között is dívott még a képeslap reklám és propaganda célra történő használata a közintézmények körében is.

A korabeli fényképész a mai Verseghy parkban állhatott, nagyjából a békás szökőkút környékén. A Megyeháza körülbelül ugyanígy megörökíthető lenne most is, csak éppen a Szapáry-szobor, a Béres-csepp, no és a Rózsakert meg az új sétányok lennének a hátsó homlokzata előtt. Viszont jó ideje nem lehetne úgy megcsinálni ezt a képet, hogy a Megyeháza két oldalán kilenc évtizede még álló épületek is rajta legyenek a felvételen.

A fotó bal szélén álló, kifejezetten modern épület – villa? – 1969-ben még biztosan állt, de valószínűbb, hogy csak a hetvenes évek végén bontották el. Akkor, amikor a Megyeháza és a mai Kellner Gyula – akkor F. Bede – utca közötti tömb harmadik, egyben utolsó irodaháza, amelyiknek főbejárata ma a park felé néz, felépült. Hogy ez a régi épület félig a mostani parkoló helyén állt-e, talán csak azok tudnák megmondani, akik akkor már ott éltek a közeli társasházakban.

Ami nekem rendkívül furcsa, hogy Szolnok 1927-es térképén látható telekbeosztás alapján ez a ház vagy nem állhatna itt, vagy két telket foglalt el. Nyilvánvaló, ez utóbbi, ami alátámaszthatja, hogy gazdája igencsak jómódú lehetett, ha Szolnok akkoriban alakuló „villanegyedében”, a korabeli Scheftsik István utcában, a Megyeháza tövében építkezhetett.

Nem kevésbé talányos a fotó jobb széle, a mai Lengyel légió utca, ahol olyan, mintha a Megyeháza földszintes, tető nélküli kistestvére állna. Az érdekes épület helyén Szolnok egyik szép, Bauhaus jegyeket hordozó, viszonylag régi bérháza, illetve a néhai Damjanich uszodát váltó park vége található egy trafóházzal. Mögötte látható, hogy már áll a bírósággal szemben lévő, telekkönyvileg a Damjanich utcához tartozó bérház. Ami csak még érdekesebbé teszi ezt az egyébként szép földszintes épületet, ami a kép készítésekor a Kert és a Honvéd utca sarkán állt.

Nem tudom bizonyítani, de csak arra tippelek, hogy ez egy épületcsonk. A korábban a Szabadság térre is kiérő, úgynevezett Scheftsik-bazár maradványa, ami a Zagyva-híd felől fotózva, ugyanígy nézett ki az előző századfordulón. Azt feltételezem, hogy az a korabeli „üzletház” nemcsak a főutcára nézett, hanem ebbe az irányba, a Megyeháza mellé is benyúlt. Ám, amikor kiderült, hogy a földszintes üzletháznál sokkal jobb biznisz emeletes, több lakásos, tehát nagyobb hasznot termelő bérházat építeni, a bazár egy részét elbontották. Viszont az akkor még kevésbé értékes részen, megmaradt ez a „csonk”. Ki tudja meddig? Ha nem tűnt el a második világháború előtt, akkor azt mondhatjuk, hogy legkésőbb a Damjanich uszoda építése, 1948-ban, megpecsételte a sorsát.

De, ha már az ilyen, eltűnő részletekről van szó, ne feledkezzünk meg a parkot megvilágító lámpákról – míves alakjuk itt-ott kivehető a képen -, illetve a kép előterében látható, kényelmetlen padokról, amely ezek szerint nem a szocializmus „vívmánya” volt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Foci Szolnokon 1914-ben

A "Czeglédiek" két focicsapata játszott Szolnokon 1914 júliusában, amiről egy bizonyos Miki tudósította ifj. Bálint Ferenczet, aki ekkor minden bizonnyal az erdélyi Vízaknán nyaralt. Nehéz eldönteni, hogy ezen a képeslapon a tudósítás vagy a szolnoki állomás ritkán látott vége az érdekesebb.

Az utolsó békés tavasz

Szolnokról a legtöbb képeslap úgy maradt fenn a XX. század első évtizedeiből, hogy a vasúton átutazók - és várakozók - küldték azokat innen szerte a Monarchiába. A mai Kossuth Lajos utca elejét megörökítő lapot Szeben megyébe postázta Kőnig Emília hódolója, aki másfél órát várt Szolnokon.

A szolnoki főutca 1914 körül

A mai szolnoki Kossuth utca 16., 18., 20. és 22. számú telkei illetve a Szapáry utca 2. és a Baross út 1. és 3. ingatlanjai látszanak ezen az 1914 nyara előtt készült képeslapon, amikor a megörökített lovaskocsik még a Gorove utcán álldogáltak. De látszik egy ki tudja, mikor eltűnt dombormű is.

Dolgos hétköznap

Egy dolgos, kora nyári hétköznapon örökíthette meg valaki az éppen átalakuló Beloiannisz út és Ságvári körút kereszteződését. A szemben lévő házsor még ma is áll, a Centrum-sarok viszont szűk négy évtizede elpusztult.