2025.08.27. (szerda)

A Kossuth téren, de mikor?

A Kossuth téren, de mikor?

Dátum:

Egy családi albumból került elő néhány olyan fotó, amelyek szerintem a harmincas évek végén, a Kossuth téren rendezett, katonai-városi ünnepséget örökítenek meg. Hogy pontosan mit és mikor, még nem tudom, viszont a képek nagyon érdekesek.

Az itt közölt fotókat a blogSzolnok egyik olvasójától, Kissné Komlósi Zsuzsannától kaptam néhány nappal ezelőtt. Mint levelében írta, karácsony táján, a nagyszülőktől rájuk maradt fotóalbumok nézegetése közben bukkantak azokra a képekre, amelyek nemcsak a családtagokat, de a város egyes részleteit is mutatják. Például ez az öt fotó, amely a Kossuth teret ábrázolja. Sajnos pontosabb információkkal sem a megörökített eseményről, sem a fotózás időpontjáról nem tudott szolgálni az eredeti képek tulajdonosa.

Az egyenruhák és a tér épületei, valamint feliratai alapján úgy gondolom, hogy a fotók valamikor a harmincas évek végén születtek. Kétség nem férhet hozzá, hogy jelentős katonai és városi ünnepségnek adhatott helyet a Kossuth tér, ami ráadásul komoly érdeklődő közönséget is vonzott. A képek mérete – talán 6×9 centisek lehetnek az eredetiek – miatt a „főszereplőket” sem lehet felismerni, így csak tippelni tudok az eseményt illetően.

Az első képen mintha katonai csapatzászlóra kerülne valamilyen szalag. A zászlót tartó katona a Kossuth tér 3. számú – ma már nem létező – ház előtt felállított, fedett emelvény előtt dönti előre a lobogót, pont takarva a szalagot kötő személyt. Az emelvényen viszont mintha tábornoki egyenruhát viselő katona is állna a középső, fehér ruhás hölgytől jobbra. Ezen a képen is jól látható, hogy az eseményt komoly érdeklődés övezte, hiszen nemcsak a múzeum épülete előtt áll tömeg, de az épületek szinte valamennyi ablakában lógnak a nézők.

A második fotó kicsit keletebbre ábrázolja a teret. Az emelvény mellett felállított, gondolom a korabeli városi elitnek fenntartott ülőhelyeket mutatja. Ezen a képen nemcsak az urak korabeli ruházatát, és a hölgyek – úgy tűnik – kötelező kalapjait érdemes megfigyelni, hanem a mögöttük lévő épület feliratait is. A valamikor a hatvanas években eltűnt, egyemeletes ház földszintjén, a kép készítésekor üzletek sorakoztak. A fotó méretei miatt sajnos csak Ludwigh Kálmán neve azonosítható, az azonban nem, hogy milyen boltot működtetett a háború előtt a Kossuth téren. Az ő feliratáról jobbra egy másik kereskedő, Rosenberg vagy talán Rosenstein portálja látható. Ezen a fotón nem lehet pontosan kiolvasni, de az emeleti ablaksor fölött is fut valamilyen felirat.

A harmadik képen azonban jól látszik, hogy „Takarékon…” kezdetű a felirat. A második és harmadik ablak mellett pedig az „Irodája” szöveg látható. Hogy az emelvény és a nézői pulpitus előtt mit keres a drapériával letakart asztal, mögötte két székkel a városháza felé fordítva, nem igazán értem. Arra viszont mérget mernék venni, hogy az asztaltól balra egy hivatalos fotós igyekszik megörökíteni ugyanazt az eseményt, amit a nézők soraiból e kép készítője is megtett.

A hozzáértők számára a negyedik kép nyújthat talán némi segítséget az esemény azonosításához. Egy magyar zászlóval díszített, közepénél embermagasságú építményt látunk, ami előtt többféle egyenruhát viselő katonák sorakoznak. E kép alapján az 1938-as Szent István Emlékév szolnoki rendezvényének gondolnám a megörökített eseményt, természetesen a tévedés lehetőségét fenntartva.

Ennek a fotónak másik érdekessége, hogy a Kossuth tér korábbi méreteire is utal. Hátterében ugyanis még ott a – szintén a hatvanas években elbontott – Steiner-ház, előtte pedig a 68-as gyalogezred, ma az Eötvös téren álló obeliszkje. Nagyjáéból kivehető, hogy a Kossuth teret Nyugatról lezáró ház valahol a múzeum sarkánál kezdődött, az obeliszk pedig a múzeum mai bejáratával szemben állt. Ezekből pedig az következik, hogy a tér középpontja Keletebbre volt, így nem véletlen, hogy a díszes emelvény is a Kossuth tér 3. szám elé került.

Az ötödik fotó a Kossuth tér másik oldalát, a városháza előtti részt mutatja. Tudom, hogy ferde és nem is elég éles, de a jobb szélen látható kottaállványok miatt nekem nagyon tetszik. Egyértelmű ugyanis, hogy komoly zenekar is közreműködhetett az ismeretlen eseményen. Hogy katonazenekar, netán tűzoltózenekar vagy más volt, jó lenne tudni. A magam részéről az elsőre tippelnék, elsősorban a városháza előtt felsorakoztatott katonai egységekből kiindulva.

Ezen a fotón egyébként jól látszik, hogy még ekkoriban is üzletek voltak a városháza földszintjén. Aztán pedig néhány földszintes ház következett, majd pedig a Népbank gyönyörű tetejű épülete. Ez az épület egyébként ma is áll, csak éppen ronda alumíniumszínű burkolat mögé van rejtve.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Drótszamár kikötők

A városi bringázáshoz nemcsak egy jó drótszamár és biztonságos kerékpárutak kellenek, hanem olyan tárolók is, ahonnan úgy vehetjük ki a járgányunkat, ahogyan beraktuk oda őket. A szolnoki kerékpártárolók skálája széles: a vacaktól a használhatóig, a régitől az újig.

Amire az IKV büszke volt

A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat (IKV), amely 1976-ban, tehát a város alapításának 900 éves évfordulója utáni évben, 10 ezer példányos képeslapon reklámozta az üzleteit. Napfény ruházati áruház, Kristály cipőbolt, Kultúrcikk áruház, Gumiárubolt. Plusz néhány jelkép.

Tallinn szégyene

Lehet, hogy az egykori Tallinn filmszínház ma magántulajdon és terület, ugyanakkor jelen állapotában a Vosztok, avagy Tallinn városrész és egész Szolnok szégyene. Attól, hogy egy valamikori köztulajdon magánkézbe került és esetleg éppen felújítják, nem lenne szabad így kinéznie.

A Vörös Hadsereg Szolnokon (2.)

A negyedszázaddal ezelőtt Kelet felé dübörgő vasúti szerelvényekre a hadianyagok mellé felkerültek azok a katonák és polgári alkalmazottak is, akik a 47 évig tartó ideiglenes tartózkodás végén, Szolnokon állomásoztak. Például a 11,5 hektáros Mester úti szovjet laktanyában.