2025.10.14. (kedd)

A negyedik szög

A negyedik szög

Dátum:

Ebből a szögből még nem láttam az első szolnoki, Tiszán átívelő, fém, közúti átkelőt, azaz az 1911-ben átadott és 1944-ben elpusztított belvárosi hidat. Az ismeretlen kiadású, festett képeslap érdekessége a fotós nézőpontja, a kisatírozott feladó, illetve a pengő bevezetése előtti 1000 koronás bélyeg.

Ebből a szögből még nem láttam az első szolnoki, Tiszán átívelő, fém, közúti átkelőt, azaz az 1911-ben átadott és 1944-ben elpusztított belvárosi hidat. Az ismeretlen kiadású, festett képeslap érdekessége a fotós nézőpontja, a kisatírozott feladó, illetve a pengő bevezetése előtti 1000 koronás bélyeg.

Az ismeretlen feladó 1926. június 17-én küldte „számtalan kézcsókját” Szolnokról a fővárosi Markó utcában élő Schultz Pauluska (?) úrleánynak e festett fotójú képeslapon, 1000 koronás (!) bélyeg felhasználásával. Cirkalmas és méretes – nekem kicsit nagyképűnek tűnő – aláírását azonban valaki később megpróbálta kisatírozni. Fél sikerrel. Talán Pauluska, miután az öntelt feladóval nem került közelebbi kapcsolatba, ám a szép lapot nem volt szíve kidobni. Avagy valamelyik leszármazott ragadhatott radírt, hogy eltüntessen a családi legendáriumból egy oda nem illővé vált személyt – a képeslapgyűjtemény egy fontos darabjának megsemmisítése nélkül. Mert mi más magyarázata lehet annak, hogy a képeslap széttépése vagy elégetése helyett „csak” a radírt – még csak nem is a pengét – választotta az ismeretlen „rongáló?” Akinek persze rettentően hálás vagyok, hiszen egy számomra fontos képeslap élhette így túl az elmúlt szűk száz esztendőt.

Eddig ugyanis nem került a kezembe olyan második világháború előtti, Szolnokot ábrázoló képeslap, amelyen az első állandó, belvárosi Tisza-hidat ebből a szögből ábrázolták volna. A Tisza Szálló felől fotózva több kép is ismert, miként a Zagyva torkolata mellől készült fotóból is legalább egy került képeslapra. A folyó bal oldalán, nagyjából a torkolattal szemből is készült fotó, például amelyiken egy hölgy és két kisgyerek sétája látható háttérben a híddal. Ilyen, a mai Tiszaligetből – a kép készültekor Móricz-liget – fotózott képet használó lapot viszont eddig még nem láttam.

Amin persze más érdekességet is fel lehet fedezni. Például kérdés számomra, hogy a tízes vagy húszas években hol húzódhatott a Ligetet védő töltés. Volt egyáltalán? Legalább a hídfő környékén lennie kellett, különben a Móricz-liget fogadóját, a teniszpályákat, a csónakházat és a szabad strandot is gyakran elvitte volna a Tisza. E lap tanúsága szerint azonban biztos, hogy a kép készítésének idején nem ott volt a gát, ahol ma, hiszen az egykori fotós éppen a jelenlegi töltés helyén állhatott.

Természetesen ennél a képeslapnál is feltehető a kérdés, hogy mikor készült az anzikszon használt fotó. A híd építése és a postabélyegző miatt annyit mondhatunk biztosan, hogy valamikor 1911 és 1926 között. A bal oldalon látható Szabadság téri paloták sajnos nem segítenek szűkíteni az intervallumot, hiszen azok a „szép Tisza-híd” átadása előtt épültek. Nekem úgy tűnik, a Damjanich-szobor már ott van a Zagyva-híd mögött, ám ez is csak egy évvel – 1912 – visz közelebb a megoldáshoz. Ahogy a torkolatot ma már meghatározó, ám ezen a lapon még nem látható csónakház is maximum egy évvel szűkítheti a fotózás lehetséges időszakát. A Szolnoki Csónakázó Egylet csónakházát ugyanis 1926-ban adták át, azaz legfeljebb az előző nyáron készülhetett utoljára olyan fotó a torkolatról, amin nem látható. Tehát az 1912 és 1925 közötti időszakot nehéz tovább szűkíteni. Én maximum a kép színezése miatt mondanám, hogy a kisatírozott úriember egy legalább kilenc-tíz éves fotót küldött Pauluskának, hiszen nagyjából az első világháború közepéig volt népszerű a festett fotók felhasználása a képeslapokon.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Újabb Szapáry és Szigeti

Ha anno nem kap engedélyt a Kereskedelmi Bank, hogy a Szapáry és a Gorove utcák torkolatához szecessziós bérházat építsen, valószínűleg nem marad fenn ennyi fotó Szolnok korzójáról sem. Mert Szigeti Henrik nem bérelhetett volna műtermet annak a háznak a második emeleten.

A híd alatt. Mi látszik? Vagy nem.

A mai rendőrségi üdülő kertjében van egy pont, ahonnan nagyon jó fotókat lehetett készíteni Szolnok első vasszerkezetű Tisza-hídjáról. Ami mögött óhatatlanul feltűnik a folyó jobb partja, azaz a Tisza-part város felőli oldala. Mint ezen a szerintem 1930 körül készült képen.

Kép és képeslap

Lovaskocsi baktat a jeges úton. A fotósnak szembe sütött a Nap, embernyi árnyékokat vetnek a megörökítettek. Szinte érezni a pillanat csontig hatoló hidegét. Brassai (Halász) Gyula, André Kertész vagy Robert Capa képéből lett ez a képeslap? Akár. De az eredeti fotó miatt tudható: ez szolnoki kép.

Szigeti kitekintett

Korán kitavaszodhatott 1905-ben Szolnokon. Szigeti Henrik, aki akkor már közel másfél évtizede volt a város megbecsült fényképésze, azon a tavaszon kitekintett új műterme ablakán, és megörökítette a város főutcáját. A lábai, és így a szemünk előtt, a fák árnyékában az a mai Kossuth utca.