NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez az írás 2015. január 20-án jelent meg először
Azt hiszem, a Sütő utca páros oldala, számozás tekintetében, a Sütő közig lényegtelen. A páratlan oldallal szemben ugyanis olyan telkek határolják ott az utcát, amelyek igazából a Szapáry út 20-28. szám közötti házakhoz tartoznak. A Tünde cukrászda, az ipartestület és a Nemzeti Szálló ingatlanjai érnek el a Sütő utcáig. Ha ebből az irányból nézzük a Szapáry út épületeit, nagyságrendekkel lehangolóbb a kép, mint a város néhai korzója felől. Holott az ipartestület kivételével nem lehetünk túl büszkék ezeknek a jó száz évvel ezelőtt épült házaknak a mai állapotára és főhomlokzatára sem. Miközben a Sütő utcára sem mondhatjuk, hogy egy alig használt, eldugott közterülete lenne a belvárosunknak.
Néhány évtizede még ezek a telekrészek is sokkal fontosabbak voltak, mint ma. A Baross utca felől indulva például az első nagy üres teleken – az 1-es ABC raktárbejárata után -, a hetvenes években még szabadtéri mozi működött. Ami teljesen logikus, hiszen a mellette lévő telekre benyúló hatalmas épület, Szolnok egykori elsőszámú filmszínháza. Hogy a szabadtéri mozit mikor és miért számolták itt fel, sajnos nem tudom. Azt viszont igen, hogy a teleknek nemcsak kultúrtörténeti, de kereskedelemtörténeti jelentősége is van a város életében. Itt nyitották meg ugyanis 1991-ben a város első olyan autószalonját, amit kifejezetten ilyen céllal építettek. Igaz, csak egy könnyűszerkezetes kiállítótér volt, ahol Renault-kat mutattak be, ám a Merkúros időszak után ez komoly jelentőséggel bírt. Sajnos a szalon elbontásának időpontját sem tudom, csak azt látom, hogy hosszú évek óta üresen áll a Tünde és az ipartestület hátsó fertálya.
Nem üres telek, de a Nemzeti Szálló jelenlegi állapotához „méltó” módon elhanyagolt a következő ingatlanvég is, amin lényegében az egykori Vörös Csillag mozi – korábban a szálloda bálterme – áll. Ha jobban megnézik a Sütő utca felé nyúló építményt, akkor még észrevehetők a bálterem egykori ablakainak befalazott ívei. Érdekes lenne kideríteni, hogy a terem két oldalára még szálloda korában vagy később illesztették az egyszintes bővítményeket, avagy azok már a Kunság Füszért idején kerültek oda. Arra tisztán emlékszem, hogy a Sütő utca felőli, három vasajtós építmény a mozi hátsó kijáratait rejtik. Azaz, vetítések után általában errefelé hagytuk el a termet. Ezért is volt jelentősége a vasajtókra festett – máig is látható – figyelmeztetéseknek, miszerint kifelé nyílnak.
Ha jól emlékszem, a mozinak támaszkodó, a Sütő utcára nyíló, jelenleg „Belvárosi kisáruház” feliratot viselő épület – elegáns OSB lappal eltakart kirakattal és többször felgyújtott ajtóval – az egykori Füszért hátsó portája volt. Merthogy a jelenleg magánparkolóként működő udvar nem a Sütő köz sarkán lévő bérházhoz, hanem még a Nemzeti Szálló telkéhez tartozik. A három vagy négy telekvégből még ez van a leginkább karbantartva és hasznosítva.
A magam részéről egyébként azt gondolom, hogy ha egyszer Szolnokra is elér a tömb-rehabilitáció szele, és az netán összeér az egykori korzó rendbetételével, akkor a Baross utca, Sütő út, Sütő köz, Szapáry út által határolt részt kellene először újragondolni és feléleszteni. Nemcsak külföldön és a fővárosban, de Pécsett és Szegeden is találni ilyenre példákat.
Tudom, vannak eszement ötleteim és sűrűn álmodozok, de képzeljék el – ne a mai helyzetből kiindulva -, hogy a fentebb körülhatárolt tömböt egybe kezelve újítanák meg! Egyrészt remek, normális alapterületű, belvárosi üzlethelyiségeket lehetne kialakítani ezeken a telkeken úgy, hogy a boltok bejáratai a felújított régi házakból nyílnának. Az üzletek között pedig, lényegében a mai elhanyagolt udvarokon, passzázsokon lehetne közlekedni. Nemcsak kereskedelmi, de vendéglátó és szolgáltató helyek is kerülhetnének a tömbbe úgy, hogy a Barossra és a Szapáryra a legszebbek nyílnának nagy kirakatokkal és ajtókkal. A raktárak a pincébe kerülhetnének az irodák az üzletek fölé, de lakások vagy éppen közparkok is helyet kaphatnának ott, ahol a régi épületek megengednék a második vagy harmadik emelet kialakítását. És mindehhez persze megfelelő befogadóképességű parkolóház is tartozna, amibe a Sütő út elején lehetne bejutni, a Sütő közön meg kihajtani, ami az 1-es parkoló parkosítását is maga után vonná. Az egész tömb-rehabilitáció persze olyan építészeti és környezettudatos megoldásokkal élne, aminek a csodájára járnának.
Tudom, hogy ez ma még álom. Ám a Sütő utca páros oldalának elején lévő három telek jelen állapotában meg rémálom. Melyik a jobb?
