2025.08.27. (szerda)

A régi Centrum feléledése

A régi Centrum feléledése

Dátum:

Az egykori Pártház előtt állva készült mind a két fotó, nagyjából két év különbséggel, szerintem 1973-ban és 1975-ben. Érdekességük abban rejlik, hogy a képek tanúsága szerint, a kiégett Centrum áruház helyén, fél évtizeddel a tűzeset után ismét boltot nyitottak. Azaz a Nerfeld-palotának nem az 1969-es tűz miatt kellett pusztulnia.

Az egykori Pártház előtt állva készült mind a két fotó, nagyjából két év különbséggel, szerintem 1973-ban és 1975-ben. Érdekességük abban rejlik, hogy a képek tanúsága szerint, a kiégett Centrum áruház helyén, fél évtizeddel a tűzeset után ismét boltot nyitottak. Azaz a Nerfeld-palotának nem az 1969-es tűz miatt kellett pusztulnia.

A mellékelt fotókat a nemrég elhunyt Danka Istvántól kaptam évekkel ezelőtt. Mivel azt mondta, hogy 1973-ban készítette őket, ilyen megjelöléssel, alaposabb nézegetés nélkül raktam el a Centrum-sarok nevű könyvtáramba. A napokban vettem elő ismét a felvételeket, és döbbenten jöttem rá, hogy a két kép nem ugyanakkor készült. Ami ráadásul újabb bizonyítékot is szolgáltat annak a városi legendának a cáfolására, hogy a mai Kossuth és Szapáry utcák sarkán 1929-ben épült Nerfeld-palotát azért kellett lebontani, mert az 1969. április 11-ei tűzben javíthatatlanul megsérült.

Az első felvétel esetében elfogadom István dátum megjelölését, miszerint 1973-ban készítette a képet. Ezt támasztja alá, hogy a fotó előterében egy hatalmas füves járdasziget látható, nagyjából ott, ahol ma a Baross utca kezdődik. Azaz a fotózásnak még azt megelőzően kellett történnie, hogy a 4-es főút rekonstrukciója beért a belvárosba, és a Pártház előtti különálló utca, illetve az ez és az akkori Beloiannisz út között lévő házak eltűntek a föld színéről. Érdemes megfigyelni a régi 4-es főút vonalvezetését, a közlekedési lámpák oszlopról történt belógatását, és azt a kis esőbeállót, ami a kereszteződésben posztoló rendőrt védte.

Ugyancsak az 1973 körüli fotózást támasztja alá, hogy a felvétel bal szélén még eredeti tetőmagasságával, borítás nélkül láthatjuk a Népbank – akkoriban éppen a Magyar Néphadsereg Tiszti Klubja – épületét, amit majd csak annak az évnek a nyarán kezdenek átépíteni. A később készült fotóval összehasonlítva jól látható, hogy az épületet ma is borító alumínium külső felhelyezésével egyszerre a két szint magasságú, kontyos tetőt egyszerűen szétszedték. Így nyoma veszett a tetőszerkezetet lezáró földgömbnek is, amin a második világháborúig Hermész szobra állt.

A két kép időbeli elhelyezését egyébként éppen az egykori Sztár áruház – Népbank, Tiszti Klub, ma valami edzőterem – borításának megléte segíti. Először ránézve a második képre ugyanis azt gondoltam, hogy mivel a Nerfeld-palota földszintjén boltok működnek, a felvétel az 1969-es tűz előtt készült. Aztán persze a felvétel bal oldalán látható Sztár áruházból rájöttem, hogy mivel azt 1974. április 4-ére építették át, a fotó csak ezt követően készülhetett.

Mindezek viszont újabb érdekes adalékokat tesznek hozzá a Centrum-sarok kiégésével és a Nerfeld-palota elpusztításával kapcsolatos városi legendákhoz. Ha ugyanis 1969. április 11-én valóban menthetetlenül megsérült az épület – mint később ezt állították -, akkor kizárt, hogy 1975-ben nemcsak lakott lett volna, de újra üzletek nyílhatnak a földszintjén. A két fotó között ugyanis alapvető különbség, hogy míg az 1973-ason be vannak deszkázva a kirakatok, a két évvel későbbi képen – a Szapáry utcai oldal kivételével – ismét áruk kínálására szolgálnak az üvegezett portálok.

Mindez számomra alátámasztja azt a feltételezésemet, hogy a Nerfeld-palotának a tűz nélkül is pusztulnia kellett volna. A kérdés csupán annyi volt, hogy mikor lesz pénz az épület és a szomszédos házak eltakarítására, és mi épülhet a helyükre. Az 1973-ban már bemutatott, huszonemeletes toronyház szerencsére nem valósult meg.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok közepe 1974-ben

Már majdnem készen volt a Pelikán szálló, és a 4-es főút szolnoki rekonstrukciója is a végéhez közeledhetett, amikor Bucsu Gyula ezt a fotót elkészítette az 1-es ABC elől, ahol talán már a parkolót építették. Fél évszázaddal ezelőtt így nézett ki Szolnok új belvárosa, ami akkor még nem Hild tér.

Apró titok kicsi képen

Szigeti Henrik, Szolnok képes krónikása rendszeresen készített a városról felvételeket a belvárosi templom tornyából. Képeslapok bizonyítják, hogy már 1895 előtt is járt fent, és 1907 után is. Ugyanazokat a beállításokat lőtte. Az erre a képeslapra került fotót például 1896 és 1898 között készítette.

Szolnok főtere 1968-72 között

A szolnoki Kossuth tér és a Táncsics utca sarkán álló társasház első vagy második emeleti erkélyéről készíthette ezt a felvételt Tulok Ferenc valamikor 1968 és 1972 tavasza között. A zászlókból ítélve május elseje környékén, az árnyékok alapján délelőtt 10-11 óra körül. Mindent megindokolok.

Színház és kontraszt

E fotó készítésekor még Berényi Gábor volt a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, ám mire képeslap lett a felvételből, már Székely Gábor állt a Tisza-parti teátrum élén. Az 1963-ban átadott és 1990-ig álló "doboz" illetve a mögötte feltűnő Tisza szálló két korszak találkozása egy képeslapon.