2025.11.30. (vasárnap)

A szolnoki Hungária kávéház

A szolnoki Hungária kávéház

Dátum:

A néhai szolnoki Hungária kávéházba érkező reggeli lapokat és egyéb küldeményeket a Baross utca 1. szám alá kellett címezni. Bár úgy tűnik, a földig érő ablakos helynek inkább a Szapáry utcáról nyílt a bejárata. Igaz, a keleti oldalára ülők a Gorove utcán keresztül akár a Kossuth térig is elláthattak.

A néhai szolnoki Hungária kávéházba érkező reggeli lapokat és egyéb küldeményeket a Baross utca 1. szám alá kellett címezni. Bár úgy tűnik, a földig érő ablakos helynek inkább a Szapáry utcáról nyílt a bejárata. Igaz, a keleti oldalára ülők a Gorove utcán keresztül akár a Kossuth térig is elláthattak.

A fenti leírásból talán kiderül, hol állhatott ez a bizonyos Hungária kávéház, amiről az előző századforduló környékén a szolnoki „Nagytőzsde és különlegességi áruda” jelentette meg az itt bemutatandó képeslapot. Merthogy gyanítom, az anziksz finanszírozója a Szolnok legforgalmasabb kereszteződésében egykor található kávéház tulajdonosa vagy bérlője lehetett, hogy ilyen, akkoriban még újdonságnak számító módon reklámozza az üzletét. Talán a birtokomban lévő lapot is ott vásárolta meg ismeretlen postázója, hogy az alsó-ausztriai Wagramba küldje 1908. április 16-án. Azaz az Osztrák-Magyar Monarchia idején, amikor a rohamosan fejlődő Szolnok központjában több kávéház közül is választhattak a helyiek és a hatalmas birodalom különböző pontjairól leginkább vonattal érkező utazók.

Attól függően, hogy a Hungária kávéház melyik oldalán ült le a kedves vendég a hatalmas portálok mögé a Baross és a Szapáry utcákat vagy a Gorove utcát és a Kossuth teret láthatta be. Utóbbihoz az kellett, hogy a keleti oldalra, azaz a cégér alatt lévő bejárat melletti ablakok mögötti asztalok valamelyikéhez üljön, és akkor megnézhette például a Szapáry és a Gorove út sarkán sorakozó földszintes házakat, amiknek a helyére majd 1929-ben kerül a Nerfeld-palota és 1984-ban a ma is ott lévő Árkád. De e lap feladásakor a vendég már megcsodálhatta a Gorove út 29. szám alatti Kereskedelmi Bank szecessziós épületét is, amit 1964-ben bontottak le, hogy a mai Boldog Sándor István utcának csináljanak helyet. És ugyanígy elé tárult a Kossuth utca felső végének Gorove utca korában még földszintes üzletsorai, de akár Szolnok főterének piaci forgataga is. Ha pedig a másik oldalra, a Baross felőli portálok mögé ült a nézelődő, akkor a ma is álló Kindlovics-bazár épülete és a város fejlődő korzója tárulhatott a szeme elé, esetleg a Szolnoki Hitelbank éppen csak átadott, ám 1937-re már elbontott új székházát is megcsodálhatta.

Mennyi épület tűnt el erről a környékről e képeslap 1908-as postázása óta. Legelőször talán maga a Hungária kávéház és a mögötte lévő földszintes bazár, aminek a fotós felé eső első üzletét akkoriban Kardos Benő vitte. Ha jól sejtem, ezeket az épületeket nem sokkal a második világháború után takarították el, hogy helyükön egy darabig „park” legyen, aztán a 4-es főút átvezető szakasza Szolnok első aluljárójával. A mögöttük lévő emeletes házat 1973-ban szanálták, miként az ezen a képen már alig-alig kivehető, Tiszavirág cukrászda épületét is. Továbbá azt a Madas-házat, aminek e képeslap készítésekor még nyoma sem lehetett, hiszen csak bő két évtizeddel később húzták fel a Csarnok utca torkolatában. Kicsit hátborzongató, hogy ezen az alig száz éves képeslapon még nincs, ma pedig már nincs a helyén az a robosztus bérház, ami alig 45 éves története során annyi mindent látott.

Legalább ennyire érdekes ezen a képen az 1-es posta hiánya is, hiszen ha az egykori fotós helyére állnánk – nagyjából a mai zebra Árkád felőli végéhez -, akkor a látóteret nagyjából a Bauhaus stílusú, zöld homlokzat zárná le. De hát azt csak negyedszázaddal e fotó készítése után adták át az ezen a képen még üresnek tűnő, Mészáros Lőrinc utcai saroktelken. Ami mögött – szerintem – a Baross utca 16. szám alatt ma is álló, jelenleg ingatlanirodának helyet adó, tornyos ház tűzfala látható. Sajnos a Baross utca páros oldalából több alig vehető ki ezen a képen, holott azokat a házakat láthatnánk, amelyek valahogy túlélték e környéken az előző évszázadot. Ami azért nagyon jól indult Szolnokon. Tessék megnézni! Macskaköves utcák, két oldalukon járda, villanyvezeték és megtámasztott, karózott facsemeték. Azaz egy gondozott, a közjólétre is adó településsel találkozhatott az az idegen is, aki a birodalom osztrák tartományaiból érkezett hozzánk. Hogy aztán – a képzeletemben – a Hungáriából egy Hungáriát mutató lappal bizonyítsa: egy európai városban tölti idejét.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki fahíd ritka szögből

A szolnoki fahidat ábrázoló mellékelt fotó biztosan 1908-ban vagy előtte készült. Arra is mérget vehetünk, hogy Róth Dezső csak 1905 után adhatta ki ezt a képeslapját, aminek a legnagyobb értéke, hogy a vár felől mutatja a fahidat, így jól láthatóak a jégtörők, illetve a hídnyílások méretei is.

Fővárosi fotó Szolnokról

A Fővárosi Fotó Vállalat nevével ellentétben nemcsak Budapestet örökítette meg működése néhány évtizede alatt, hanem a vidéki, szocialista Magyarországot is. A napokban tették elérhetővé több tízezres gyűjteményét, amiben talán ez a képeslappá lett szolnoki fotó is fellelhető.

Valaki sikkasztott

Ragács Gyula több mint 110 éve készült felvétele legalább annyira érdekes, mint a képeslappá lett fotóra írt 1904-es üzenet. Amiből kiderül, hogy valakik 90 ezer koronát sikkasztottak.

A Tiszaparti sétány helye

A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent fekete-fehér képeslaphoz használt felvételt még a Tiszán "átívelő" utolsó fahídról készítették valamikor az 1900-as évek elején. Legnagyobb értéke, hogy megmutatja, milyen volt a Tisza-part mielőtt elérte volna a "városiasodás".