2025.10.14. (kedd)

A szolnoki Hungária kávéház

A szolnoki Hungária kávéház

Dátum:

A néhai szolnoki Hungária kávéházba érkező reggeli lapokat és egyéb küldeményeket a Baross utca 1. szám alá kellett címezni. Bár úgy tűnik, a földig érő ablakos helynek inkább a Szapáry utcáról nyílt a bejárata. Igaz, a keleti oldalára ülők a Gorove utcán keresztül akár a Kossuth térig is elláthattak.

A néhai szolnoki Hungária kávéházba érkező reggeli lapokat és egyéb küldeményeket a Baross utca 1. szám alá kellett címezni. Bár úgy tűnik, a földig érő ablakos helynek inkább a Szapáry utcáról nyílt a bejárata. Igaz, a keleti oldalára ülők a Gorove utcán keresztül akár a Kossuth térig is elláthattak.

A fenti leírásból talán kiderül, hol állhatott ez a bizonyos Hungária kávéház, amiről az előző századforduló környékén a szolnoki „Nagytőzsde és különlegességi áruda” jelentette meg az itt bemutatandó képeslapot. Merthogy gyanítom, az anziksz finanszírozója a Szolnok legforgalmasabb kereszteződésében egykor található kávéház tulajdonosa vagy bérlője lehetett, hogy ilyen, akkoriban még újdonságnak számító módon reklámozza az üzletét. Talán a birtokomban lévő lapot is ott vásárolta meg ismeretlen postázója, hogy az alsó-ausztriai Wagramba küldje 1908. április 16-án. Azaz az Osztrák-Magyar Monarchia idején, amikor a rohamosan fejlődő Szolnok központjában több kávéház közül is választhattak a helyiek és a hatalmas birodalom különböző pontjairól leginkább vonattal érkező utazók.

Attól függően, hogy a Hungária kávéház melyik oldalán ült le a kedves vendég a hatalmas portálok mögé a Baross és a Szapáry utcákat vagy a Gorove utcát és a Kossuth teret láthatta be. Utóbbihoz az kellett, hogy a keleti oldalra, azaz a cégér alatt lévő bejárat melletti ablakok mögötti asztalok valamelyikéhez üljön, és akkor megnézhette például a Szapáry és a Gorove út sarkán sorakozó földszintes házakat, amiknek a helyére majd 1929-ben kerül a Nerfeld-palota és 1984-ban a ma is ott lévő Árkád. De e lap feladásakor a vendég már megcsodálhatta a Gorove út 29. szám alatti Kereskedelmi Bank szecessziós épületét is, amit 1964-ben bontottak le, hogy a mai Boldog Sándor István utcának csináljanak helyet. És ugyanígy elé tárult a Kossuth utca felső végének Gorove utca korában még földszintes üzletsorai, de akár Szolnok főterének piaci forgataga is. Ha pedig a másik oldalra, a Baross felőli portálok mögé ült a nézelődő, akkor a ma is álló Kindlovics-bazár épülete és a város fejlődő korzója tárulhatott a szeme elé, esetleg a Szolnoki Hitelbank éppen csak átadott, ám 1937-re már elbontott új székházát is megcsodálhatta.

Mennyi épület tűnt el erről a környékről e képeslap 1908-as postázása óta. Legelőször talán maga a Hungária kávéház és a mögötte lévő földszintes bazár, aminek a fotós felé eső első üzletét akkoriban Kardos Benő vitte. Ha jól sejtem, ezeket az épületeket nem sokkal a második világháború után takarították el, hogy helyükön egy darabig „park” legyen, aztán a 4-es főút átvezető szakasza Szolnok első aluljárójával. A mögöttük lévő emeletes házat 1973-ban szanálták, miként az ezen a képen már alig-alig kivehető, Tiszavirág cukrászda épületét is. Továbbá azt a Madas-házat, aminek e képeslap készítésekor még nyoma sem lehetett, hiszen csak bő két évtizeddel később húzták fel a Csarnok utca torkolatában. Kicsit hátborzongató, hogy ezen az alig száz éves képeslapon még nincs, ma pedig már nincs a helyén az a robosztus bérház, ami alig 45 éves története során annyi mindent látott.

Legalább ennyire érdekes ezen a képen az 1-es posta hiánya is, hiszen ha az egykori fotós helyére állnánk – nagyjából a mai zebra Árkád felőli végéhez -, akkor a látóteret nagyjából a Bauhaus stílusú, zöld homlokzat zárná le. De hát azt csak negyedszázaddal e fotó készítése után adták át az ezen a képen még üresnek tűnő, Mészáros Lőrinc utcai saroktelken. Ami mögött – szerintem – a Baross utca 16. szám alatt ma is álló, jelenleg ingatlanirodának helyet adó, tornyos ház tűzfala látható. Sajnos a Baross utca páros oldalából több alig vehető ki ezen a képen, holott azokat a házakat láthatnánk, amelyek valahogy túlélték e környéken az előző évszázadot. Ami azért nagyon jól indult Szolnokon. Tessék megnézni! Macskaköves utcák, két oldalukon járda, villanyvezeték és megtámasztott, karózott facsemeték. Azaz egy gondozott, a közjólétre is adó településsel találkozhatott az az idegen is, aki a birodalom osztrák tartományaiból érkezett hozzánk. Hogy aztán – a képzeletemben – a Hungáriából egy Hungáriát mutató lappal bizonyítsa: egy európai városban tölti idejét.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A XVII-es AFIT 1981-ben

Hatvan évvel ezelőtt határozták el a felépítését, ötvenöt éve meg is nyílt az Alföld legnagyobb autójavító műhelye a szolnoki Százados úton. Nemrégiben néhány 1981-es, Bojár Sándor fotó felkerült róla a Fortepan-ra. Szóval két oka is van, hogy felelevenítsük a szolnoki AFIT-ot.

A félévszázados Tisza-híd

A források többsége szerint idén ünnepelhetnénk a százéves évfordulóját annak, hogy modern, vasszerkezetű Tisza-híd áll Szolnoknál. Néhány forrás pedig azt is tudni véli, hogy a jelenlegi híd éppen ötven esztendős. Nem szép, de a miénk.

„Fontos” épület

A Kossuth Lajos utca és a mai Kellner Gyula sarkán álló irodaház nem szépsége vagy különleges építészeti megoldásai okán fontos, hanem mert ebben alakították leginkább Szolnok mai arculatát. Amin lehet vitatkozni, de változtatni csak lassan és nehezen.

Védeni kellene

A hatvanas években készülhetett ez a képeslap. A fotós valahol az Ady és a Ságvári kereszteződésében állt, és a forgalmat nézve, nem kellett attól tartania, hogy az út közepén elgázolják. Még nincs meg a mai piac és a tizennyolc-emeletes sem magasodik a maga nemében egyedülálló házsor fölé.