2025.10.14. (kedd)

A Tiszaliget elesett?

A Tiszaliget elesett?

Dátum:

A belvárosi Tisza-híd lábánál lévő Aranylakat esetében nem tévedtem, hanem pofára estem. Ja! Nem csak én. Az Aranylakat helyén a jelenleginél három emelettel magasabb lakóház épülhet. Ehhez nemcsak ennek a teleknek az építési szabályozását módosítják. Lakóövezet lesz a Tiszaligetből?

Nem tudom, Szolnok lakóinak hány százaléka értesült arról, hogy a Tiszaliget bejáratánál lévő, egykori Aranylakat étterem átépíthetősége érdekében a június végi közgyűlés fontos döntésekre készül. Mármint a beruházó szempontjából fontos, a Tiszaliget és a város nézőpontjából inkább zavaros és káros határozatról beszélhetünk. Honatyáink és honanyáink ugyanis arra készülnek, hogy a még csak idén májusban hatályba lépett Szolnoki Építési Szabályzat és Szabályozási Tervet az Aranylakat telke tekintetében hatályon kívül helyezik. Ami azzal jár, hogy az eddig ott is érvényes épületmagassági-korlátozás megszűnik, így nyugodtan felhúzható oda 7,5 méternél magasabb épület is.

De ez még nem minden! Nemcsak a magántulajdonú ingatlan esetében készül nagyvonalú döntésre a képviselőtestület, hanem a három szomszédos, köztulajdonú telek esetében is, amelyek eddig zöldövezeti, illetve erdőövezet besorolásúak voltak. Hogy érthető legyen: ez a három telek alkotja az egykori Aranylakat, a mögötte lévő parkoló, a Touring előtti út, a Tiszaliget főutcája és a 442-es által határolt területet. Ahová június 30-a után, akár a zöld terület rovására is lehet építkezni. (Ami a döntés előkészítői szerint ösztönzi a lakásépítést és elősegíti a foglalkoztatást az építőiparban! – Nem röhög! Mindezt leírták az előterjesztésben.)

Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez a döntés meg fog születni, ráadásul visszamenőleges hatályú lesz, azaz „I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell”. Ezért sem lehet véletlen, hogy az Aranylakat helyére földszint plusz háromemeletes és tetőteraszos társasházat álmodó befektető hetek óta, vígan hirdeti a majdani lakásokat. Költene erre, ha nem menne biztosra? Állítólag néhány lakást már el is adtak. Megkockáztatná a foglalók után fizetendő bánatpénzt – lakásonként több millió forintról beszélünk -, ha nem lehetne tuti, hogy a szükséges döntést Szolnok választott képviselői meg fogják hozni? Ez a városnak nem feltétlenül jó döntés miért fontos a képviselőknek?

Hogy a városnak szerintem miért nem lesz ez jó, azt röviden összefoglalnám.

Egyrészt azért, mert a város emblematikus helyére a környezetéből – a fák koronaszintjéből is – kimagasodó, ezért „tájidegen” épület kerülhet. Másrészt a tervképek alapján egy küllemében jellegtelen, a nyolcvanas évek olasz tengerparti tucat szállodájára hajazó, építészetileg nulla társasház kerül. Harmadrészt, ha itt lehet módosítani, vagyis hatályon kívül helyezni a helyi építési szabályozást, akkor ez precedens értékű lehet a Tiszaliget egészére nézve.

Értik, hogy ez mit jelent? Nemcsak azt, hogy immár a jelenleginél két és félszer magasabb ház áll majd az Aranylakat helyén, hanem, hogy pillanatokon belül az egész Tiszaliget megtelhet ilyenekkel. Mert, ha itt megengedtük – ne felejtsük el, hogy választott képviselőink a nevünkben szavaznak -, akkor máshol miért tiltanánk a 3-4-5 vagy bármennyi emelet magasságú lakóházak építését. Magyarul, a Tiszaliget elesett, megnyílt az út a lakóövezetté válás előtt. Azaz nem csodálkozhatunk azon, ha néhány hónapon belül nem a város csendes, zöld tüdeje, hanem egy hatalmas építési terület lesz az egész.

És még valami! Tény, hogy az Aranylakat ebben a formájában vállalhatatlan, valamit kezdeni kell vele. Miként az is, hogy erre nem a lakóházépítés a legjobb megoldás. Mert a jelenlegi terv nemcsak küllemével és a Tiszaliget egészére gyakorolt hatásával lehet eszméletlenül veszélyes. Mi van akkor, ha a 40-45 milliós lakásokat – ennyi pénzért Szolnok bármelyik részén villát vehetünk – nem sikerül eladni, és félúton megáll az építkezés? Egy még nagyobb roncs áll majd a város legszebb helyén. Naivság azt gondolni, hogy ez nem történhet meg. Egyébként csak szólok, hogy mindez épp a következő parlamenti választások kampányára derülhet ki!

Lehet velem vitatkozni, nem állítom, hogy nekem van igazam. De engedtessék meg, hogy a társadalmi munkában kialakított, az elmúlt negyedszázadban a kalandor befektetőkkel szemben a köz javára megvédett, az előző években pedig példásan fejlesztett Tiszaligetet féltsem! És kiabáljak, mert az eddigi iránnyal szembe menni, szerintem politikai szűklátókörűség, pillanatnyi haszonszerzés, urbanisztikai dilettantizmus és a várostörténet lapjain megőrzendő bűn.

Végtelenül elkeseredett és szomorú vagyok. És leszek, amikor majd végignézem, kik szavaztak igennel. Mert remélem, nyíltan, arccal és névvel vállalja minden képviselő ezt a döntését.

(A látványtervek a házat hirdető ingatlanos oldalakról, a térképek a városi előterjesztésből valók.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Plusz-mínusz Advent

Advent első vasárnapja idén december 2-ára esik. Ehhez képest vannak üzletek, ahol már október végén megjelent a karácsonyi kínálat, november elsejével pedig a legtöbb médiumban elindultak az ünnepi reklámok. Így már az év hatoda arról szól, hogy karácsony okán vásároljunk.

A magam fesztiválja

Nem léphetünk kétszer ugyanabba a Tiszába (se), de lehet-e ugyanolyan a Tiszavirág Fesztivál, mint legutóbb, az előző évtizedben? Mindenkinek megvan a maga fesztiválja, ami olyan, mint ő. Vajon megbecsüljük így, hogy most már tudjuk, milyen az, ha nincs, ha nem lehet.

Ingyen? Helyettem? Ne!

Nem leszek demagóg, és nem fogok felállva tapsolni azoknak a híreknek, miszerint egyre több polgármester és képviselő mond le a tiszteletdíjáról, azaz intézi ingyen a közös ügyeket. Lassan az lesz a jó önkormányzati képviselő, aki semmiért teszi a dolgát. Miért hazudunk magunknak?

Elmúlnak az ünnepek?

Jó lenne tudni, hogy Szolnokon mikor ünnepelték először március 15-ét. Nem lenne jó, de hozzátartozna a múltunkhoz, ha tudnánk, az első ünnep után voltak-e évek, amikor egyáltalán nem esett szó róla. Az ünnepek nem a múltról, hanem a jelenről szólnak, és bennünk változnak.