A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent fekete-fehér képeslaphoz használt felvételt még a Tiszán „átívelő” utolsó fahídról készítették valamikor az 1900-as évek elején. Legnagyobb értéke, hogy megmutatja, milyen volt a Tisza-part mielőtt elérte volna a „városiasodás”.
Ritka, csalóka szögből sikerült az ismeretlen fotósnak ezt a képet elkészítenie, hiszen úgy tűnhet, mintha még csak a Református templom állna a Tisza-parton. Pedig biztosak lehetünk abban, hogy a Református templom mögött ott van a majd másfélszáz évvel idősebb Belvárosi Nagytemplom, a kettő között pedig a legfiatalabb, a Zsinagóga is. Sőt, nagyítóval bogarászva a képet, nekem úgy tűnik: a Református templomtól jobbra, a Tiszai hajósok terének sarkán álló Barta-palotából is látszik egy részlet. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy a felvétel valamikor 1905 és 1907 között készült. Tehát azt mondhatjuk, így nézett ki a mai Tiszaparti sétány helye 110-112 évvel ezelőtt.
Érdemes azonban a felvételen szép lassan „körbenézni”, és egy-két olyan dologról is beszélni, ami nincs a képen.
A Tisza bal partján a mai Tiszaliget helyén lévő „pusztát”, azaz a még fával se borított területet látjuk. A kép készítésekor ugyanis még csak a hídfőnél állt az evezős egylet épülete, így a Móricz-liget maximum a jelenlegi Touring Hotelig érhetett. A „liget” alatt, a folyóban, szerintem Erdélyből leúsztatott fák vannak a vízben, amit a feldolgozásig vagy a továbbszállításig – más képeslapok tanúsága szerint is – ezen a helyen ugyancsak tároltak. Már csak amiatt is, mert az időjárás és a folyó szeszélyessége miatt nem lehetett rendszeresen úsztatni, így amikor lehetőség volt rá, minél több fát tutajba kötöttek és elindítottak Szolnok felé. A „liget” mögött, a Tisza nagykanyarulatán túl pedig a Hungária Hengermalom sziluettje látszik, ami a későbbi papírgyár területén állt. Ha jó a fenti feltételezésem, miszerint a Református templom mellett már a Barta-palotát látjuk, akkor a fotózás pillanatában a Hungária már nem működött – nem is füstöl a kéménye -, hiszen abban az évben következett be a vesztét okozó tűzvész.
A kép közepén, a folyón látható hajókra is érdemes pár pillantást vetni. A legnagyobb egy igazi bőgős hajó, amik az elején és a végén lévő, a nagybőgő nyakára emlékeztető csavart díszről kapták a nevüket, és leginkább ömlesztett áru, főleg gabona szállítására szolgáltak. Kicsivel előtte egy kisebb merülésű, széles testű hajó, ami a folyó menti települések közötti áruszállítást szolgálhatta. Körülöttük pedig számtalan ladik, amelyeket leginkább a tiszai halászok használhattak. Hogy éppen itt vannak kikötve, az nem véletlen, és nem is amiatt van így, mert akkoriban lényegében a torkolattól a nagykanyarig hajók ringtak a folyón – hisz a Tiszán valódi élet volt -, hanem mert a mai Verseghy-park és Rózsakert környéke számtalan piacnak adott akkoriban helyet. Itt volt például a gabonapiac, a csirke- és disznópiac, de a halat is az akkor már álló Megyeháza környékén, és nem a Városháza előtti Kossuth téren árulták.
A felvétel igazi érdekessége számomra a Tisza szálló és a Tiszaparti sétány helyének a megörökítése. A jobb oldalon, a partfal fölötti területre ugyanis bő két évtizeddel később építették fel a szállodát, hogy aztán rengeteg képeslapon örökítsék meg a környéket ugyanebből az irányból. Ne felejtsük el, hogy 1905 és 1907 között nemcsak a Tisza szálló nem kerülhetett még a képre, de mögötte az első kőszínházunk épületét se fotózhatták volna le, hiszen az majd csak 1912-ben készült el. Tehát kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a Táncsics utcától a hídig, nagyjából a Megyeháza hátsó traktusának vonalától a folyóig olyan rendezetlen „pusztaság” lehetett ezen a területen, mint e fotó legszélén látható.
Arra persze nagyon kíváncsi lennék, hogy mi az legalább kétméteres fal vagy kerítés, ami a gimnázium előtti mai park területét veszi körül. És mikor építették? Az ugyanis biztos, hogy mögötte ekkor már majdnem két évtizede létezett az a parkosított terület, ami a gimnázium elől, félkörívbe vezette a Tószeg felől a hídhoz tartó utat. Elképzelhető, hogy nagyjából a mai Táncsics és Magyar utcák vonalában már egy valamennyire feltöltött terület volt ekkor? Ami aztán mintául szolgált a képen látható, korabeli „barnazóna” felszámolásához.
