2025.08.27. (szerda)

A TVM szív alakú tavacskája

A TVM szív alakú tavacskája

Dátum:

"A 900 éves Szolnok egyik büszkesége a Tiszamenti Vegyiművek" - hirdeti a szocialista iparvállalat 1975-ös kártyanaptára abban az évben, amikor április 3-a, bár csütörtökre esett, a hét utolsó munkanapjának számított. A büszke gyár irodaháza és az előtte lévő park mára alaposan megváltozott.

(Nyári ismétlés: Ez a cikk 2017. április 3-án jelent meg először.)

A Tiszamenti Vegyiművek (TVM) a szocialista nagyipar egyik zászlóshajója volt hatvanas évektől kezdődően bő három évtizeden keresztül. Maga a gyár építése már 1951-ben elkezdődött, fejlesztése pedig szinte a rendszerváltásig folyamatosan tartott, fénykorát azonban a hetvenes-nyolcvanas években élte, amikor vagy másfél ezren dolgoztak ott. Szolnokra telepítése mellett elsősorban vízigényessége szólt, hiszen azt a Tiszából viszonylag könnyen ki lehetett elégíteni. De befolyásolhatta az Első Ötéves Tervben szereplő határozatot az is, hogy a majdani termékek remek felvevőpiacnak ígérkezett az Alföld nagyüzemivé teendő mezőgazdasága. Illetve Szolnok vasúti csomópont jellege – a még gyerekcipőben járó közúti fuvarozás idején – is fontos érv lehetett. A városon belüli elhelyezkedését – a központtól közel hat kilométerre építették fel a gyárat és a hozzá kapcsolódó lakótelepet – pedig részben biztonsági okok indokolhatták.

Gyerekkori emlékeimben a TVM valóban úgy él, mint Szolnok egyik büszkesége. A magam részéről valóban büszke voltam arra, hogy a TOMI mosóport nálunk gyártják, ami ugye az ország valamennyi boltjában megtalálható volt. Sőt, kicsit még irigyeltem is a Vegyi lakótelepen élőket, hiszen az nemcsak egy rakás lakás volt, de saját művházzal, sportpályával, és igen sűrű tömegközlekedéssel is rendelkeztek. Amolyan modern város volt a városban.

Ennek a tervszerűen felépített városnak a központja a TVM irodaháza előtt lehetett. E mögött kezdődött a hatalmas gyár, jobbra tőle volt a legendás sporttelep, balra mindenféle raktárak, előtte pedig a buszforduló és egy viszonylag nagy, több osztatú park. Aminek a közepén, e 1974-ben kiadott 1975-ös kártyanaptárra került fénykép tanúsága szerint egy szív alakú kis tavacska is volt. A gyárról pár éve megjelent könyvben található másik fotó szerint pedig a tótól kicsit jobbra, egy mozaik tetejére helyezett fémmadár is „nézelődött”. A park természetesen mindig gondozott lehetett, feltételezem, a különböző szocialista brigádok gondoskodtak arról, hogy ott minden élére álljon.

A szív alakú tóról nincs személyes emlékem, így a napokban kimentem megnézni, mi lehet vele. Nem meglepő, bár kicsit sajnálom, hogy nincs már meg. Helyét a naptáron létható, ma is a helyén lévő háromlábú virágtartó, illetve az irodaház alapján lehet kijelölni. Ha megengedő vagyok, azt mondom, kicsit meg van süllyedve a talaj ott, ahol egykor a tó fekhetett. Hogy mikor és miért szedték szét – elnézve a terméskő peremet, ez komoly munka lehetett – sajnos nem tudom, de minden bizonnyal lesznek néhai „vegyisek”, akik erre is emlékeznek. Sőt, talán az 1974-es fotón látható növényekhez is fűzik őket valamiféle emlékek, mert a helyszínen ma már maximum a sövény lehet az eredeti.

Természetesen az irodaház is alaposan megváltozott mára. Az egy dolog, hogy a kép bal oldalán lévő szárny tetejéről régen lekerült a vörös csillag, miként a Tiszamenti Vegyiművek – szerintem világító – felirat sincs már a helyén. De nincs már meg a csillag alatti szárny, és így a kétszintes átkötő folyosó sem, és hát a fennmaradt épületet nem tégla borítja ma már, hanem a sokkal igénytelenebb hungarocell. A saját postahivatal azonban még ott van a ma már az új tulajdonos nevét viselő gyár bejáratánál, a 43 éve megörökített irodaház alatt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

László Béla-jelenség

Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.

Elfeledett első emberek

(NYÁR) Sok mindent elárul egy településről, hogy miként viszonyul korábbi vezetőihez. Szolnokot is jól jellemzi, hogy az elmúlt másfél évszázad polgármesterei közül ma egyetlen egy nevét viseli közterület, felsorolásuk nyilvános helyen pedig sehol sem látható. Pedig voltak, akiknek voltak érdemeik.

Kísér a múlt

A nádfedeles háznak, a kerti budinak, a Nemzetközi Gyermekévnek, Szamuely Tibornak, a magára hagyott kő virágtartóknak és a kint felejtett tájékoztató táblának látszólag semmi köze nincs egymáshoz. Csupán Szolnok, a múlt idő és a városban tett séta köti őket össze.

TVSZ (5.): Mekkora a határunk?

Miközben területe alapján a világ nyolcadik legkisebb országa is lehetne Szolnok, e tekintetben az országos listán csak a 33. helyen állunk. Ráadásul a megyében is öt Szolnoknál nagyobb területű várost találunk. A megyeszékhelyek között a hetedik hely a miénk. Tanultam Valamit Szolnokról.