Hogy miért éppen a mai helyén alakult ki a szolnoki piactér, amiből aztán a 19. század második felére egyértelműen a város főtere lett, azt szerintem leginkább az egykori várhoz tartozó, fallal körülvett polgárvár széle és egyik bejárata magyarázza. Mert, miként Kaposvári Gyula több helyen is írja, ez a bizonyos városfal valahol a mai Táncsics utca vonalában húzódhatott, a Jászság és a Pest felé vezető kapu pedig nagyjából az 1-es számú irodaház helyén vagy mellett lehetett. Azt gondolom, hogy a várfal mögött élőkkel kereskedők vagy a tiszai átkelésre várakozók jelölték itt ki a piac helyét, ami elég forgalmas lehetett ahhoz, hogy a körülötte lévő telkek lassan, de biztosan beépüljenek. Mivel tudjuk, hogy a mai könyvtár helyén már a 18. század közepén működött a Fehérló fogadó, talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a szolnoki piactér őse valamikor a Rákóczi-szabadságharc után, az ország újbóli benépesülése, betelepítése idején alakulhatott ki.
Számomra érdekes kérdés, hogy az első ismert városházánk miért itt, és nem mondjuk a mai Szentháromság téren, azaz a város legnagyobb építménye közelében épült fel. Az okok között minden bizonnyal tulajdonjogi kérdéseket is érdemes keresni, ám az biztos, hogy a 19. század elején elkészült földszintes városháza végérvényesen eldöntötte a piactér közigazgatási státuszát is. Amin természetesen sokat dobott a magántőke, mármint az Obermayer Lajos helyi építőmester (korabeli nagyvállalkozó) által felépített Magyar Király Szálloda, amit már az átadás évében, a Szolnokra települt 68-as gyalogezred tisztikara is igénybe vett. És, ha már érdekes kérdést emlegettem, legalább ennyire elgondolkodtató, hogy a Szolok főtere miért maradt örökre templom nélkül, miközben 1823-tól itt állt a város Szentháromság-szobra. Nem lepődnék meg, ha erre a kérdésre is a tulajdonviszonyok, illetve Szolnok 19. századi, vallási sokszínűsége adna magyarázatot.
Azt gondolhatnánk, hogy a 19. század végén elindult, már nem az adott közterületeken lakó családokra, az ott lévő jellegzetes épületekre, útirányokra vagy foglalkozásokra utaló utcaelnevezés Szolnok főterét érintette először, azaz a Kossuth Lajos tér az első, amely politikai indíttatású nevet kapott a városban. A Kossuth teret azonban egy évvel beelőzte a Molnár utca átkeresztelése, hiszen azt már 1891-ben Szapáry Gyula, hivatalban lévő miniszterelnökről nevezték el. Tulajdonképpen ehhez semmi köze, de a szolnoki utcaelnevezések további érdekes epizódja, hogy a Kossuth térbe két ponton is beletorkolló, tulajdonképpen országos főutat 1950-ban szintén Kossuth Lajosról nevezték el. Így az a kivételes hely vagyunk, ahol egy térhez egy ugyanolyan nevű utca is kapcsolódik, ráadásul ez a tér megtöri az utca folytonosságát. De inkább büszkék legyünk erre a kuriózumunkra, mintsem megváltoztassuk.
Még akkor sem, ha a Kádár-kor beruházásainak köszönhetően mára a Kossuth tér számozása – fogalmazzunk finoman – ugyancsak érdekes lett. Az általános trendnek tekinthető, hogy egy tér számozása egy pontról indulva körben halad, így Szolnokon az 1-es számú irodaház a tér 1-es, a vele átellenben álló ?lordok háza? pedig a 10-es szám. A telekösszevonásokat érintő építkezések miatt az sem meglepő, hogy az 5-6-os és a 7-8-as telkek ma már egy-egy házat, a Múzeum étterem épületét illetve a Magyar utcát lezáró társasházat jelölik. A tér nyugati vége ugyanakkor nem is ehhez a közterülethez tartozik, hiszen már a Magyar utca végén lévő épület is a Kossuth utca egyik telkére épült, az egykori Sztár pedig a Kossuth utca 16. szám alatt áll. Miként a tér egyik végét kijelölő „fradi ház” és a néhai TB-székház sem a Kossuth téren van, ahogy az előttük kialakított színpados rendezvénytér sem. De ezzel sincs amúgy semmi baj, ha elfogadjuk, hogy a tér hat évtizeddel ezelőtti bővítése ilyen anomáliákat hagyott hátra.
Ha a Kossuth tér múltjára, épületeire, szobraira, szökőkutjaira, üzleteire és az ott tartott különböző politikai eseményekre is kíváncsiak, akkor azt javaslom, tartsanak velem az Élő blogSzolnok Anno október 7-ei előadásán a Tisza moziban, aminek a szolnoki Kossuth tér képes története lesz a témája!
