2025.10.14. (kedd)

Adalékok a békás szökőkúthoz

Adalékok a békás szökőkúthoz

Dátum:

A Verseghy-park békás szökőkútjáról megjelent írásra többen is reagáltak, amiből kirajzolódik a sokak által szeretett kút múlt századi történetének második része.

A Megöregedett békák? című cikk a blogSzolnok Album rovatában jelent meg 2015. október 3-án. (http://www.blogszolnok.hu/album_megoregedett_bekak). A cikkhez érkezett reagálások:

 

M. Ferencné:

Ez a kép 1966-ban vagy 1967-ben készült. Vajon itt voltak a kis békák?

(A családi fotón jól látszik, hogy a békák hiányoznak a Verseghy – akkor éppen Marx – park szökőkútjáról – A szerk.)

 

I. Sarolta:

De szerettem gyerekként a békákat megsimogatni!

 

F. Lászlóné:

Tele volt aranyhalakkal (feltételezem a kút medencéje – A szerk.), és még el sem lopták. Én is és a gyermekeim is ide jártunk vasárnap délután.

 

Sz. Béla:

Sajnos az eredeti békák tényleg megöregedtek, tönkre mentek, részben az idő, részben a vandalizmus következtében. A medence középen kettétört, évekig nem üzemelt a szökőkút. A 80-as évek második felében valakinek eszébe jutott, hogy fel kellene újítani. Ha jól tudom, a békák akkor már meg sem voltak. Két szolnoki kőfaragó – ikertestvérek voltak – faragták újra a békákat. A medencét a SZÁÉV ajándékba készítette a városnak. A régit elbontották, nemigen lehetett vele mit kezdeni. A formát meghagyva építettek egy újat.

Tehát amit ma látunk, annak annyi köze van a képeslapon lévőhöz, hogy a formája ugyanolyan, és ugyanott van.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Tribertis cirkusz volt az

A Baross utcai Vadászbolt kirakata alól előkerült plakáttöredék másokat sem hagyott nyugodni. Így most már tudható, hogy az olasz Triberti társulat járt Szolnokon, 1978 nyarán.

Tovább rollerezünk

Falevelek, galambszar, széthagyott kerékpárok, hülyén parkoló autók, gazdátlan város, mutyi sejtés. Sok minden előjött, pedig csak újra a szétdobált rollerekről tettem egy bejegyzést.

Szomorú vendégek

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, mert a Tündéről írtakat mások is visszaigazolják. Nevet, mert vannak még emlékek és értékek, amik közösek.

Nagy Lajos és Valkó Mihály

A Szapáry úti Nagy Lajos emléktábla kapcsán tettem fel néhány kérdést nagyjából három évvel ezelőtt. A most kapott magyarázat nemcsak a táblára, de Valkó Mihályra is emlékeztet.