"Ez az a ház, ahol semmi se változik/ez az a ház, ahol áll az idő" Szolnok, József Attila út 18. Hogy ez a kép nem olyan régi, azt a bal felső sarokban látszó, és pár éve felújított tűzoltóság árulja el. Meg a Szolnokon különleges homlokzatú ház bejárati ajtajára szegezett "omlás veszély" felirat. De lehet, hogy a homlokzatot támasztó gerendákat is cserélték már, mert olyan régen szolgálnak. Gazdagok vagyunk. Fel sem fog tűnni, ha egyszer egy üres építési telek marad a ház helyén. Vagy mégsem? Ha ez a ház változna, akkor a város is változna. Elindulna az idő.
Hány lépésre lehetünk attól, hogy a feltűnjön egy lakossági igény? Nem a fűnyírás iránt, mert ilyen időben nincs az az eszközpark, amivel a természet utolérhető. Az átjáró iránt, amit évek óta taposnak az arra járók a Sütő utca és az óvodai parkoló között. Talán két négyzetméternyi beton kellene. Meg jó szándék, hogy ott legyen járda, ahol az emberek járnak. Kinek kellene, hogy feltűnjön a lakosság igénye? A körzet képviselőjének? A város gondnokainak? Persze, csak annak tűnhet fel, aki jár arra. Apró figyelmesség? Vagy valóban szolgáltató város?
Szolnok egyik legszebb részén, egykor a város jelképének számító Tisza szálló gyógyfürdőjének a tetején, a tavaszi napsütésben cipők száradnak, amiket egy távolról érkezett vendégmunkás őriz mobiltelefonozva, aki minden bizonnyal valahol ott lakik, ahol valamikor gyógykezelések zajlottak. A kép címe nyugodtan lehet: Szolnok 2023. Nem a családjától távol dolgozó melóssal és nem is a kimosott cipőkkel van baj. Ha még van baj egyáltalán. Vagy nem velünk van a baj, mert ez baj.
Abba most ne menjünk bele, hogy sajátunknak érezzük vagy sem! A probléma ugyanis nem a vélemény, hanem a használt felület. A városközpontban, az egyik legforgalmasabb helyen áll ez a hirdetőoszlop, ami csak akkor fontos a tulajdonosának, ha pénzt tud beszedni a rá rakott üzenetekért. Egyébként, tesz rá, a pénz az övé, a látvány a miénk. Így hetek-hónapok óta gyűlnek az oszlopon az obszcén kifejezések. Ha ugyanitt szemetet égetnének, az feltűnne az illetékeseknek? Vagy, ha az agyak helyett mást ürítenének, cselekednének?
Az ész nem. Az ütésnyomok alapján egyértelmű, hogy nem véletlenül tört össze a tiszaligeti buszmegálló mentetlen felőli oldalának menetrendtáblája. Mind a két oldalon. Sőt, a buszmegálló egyik üvegtáblája is szilánkjaira esett a múlt hét végén. Megmagyarázhatatlan és elkeserítő. Miként az is, hogy a város egyik legforgalmasabb részén az esetet nem rögzítette térfigyelő kamera, nem vette észre járőr, vagy egy véletlenül arra járó. Azért örülnék, ha előkerülne a tettes, hátha tud valami magyarázattal szolgálni. Nekünk, akiknek csak a kíváncsiság maradt.
