Szolnok főutcáján valamikor 1907 és 1910 között állította fel masináját az ismeretlen fotós, amivel meglehetősen nagy feltűnést kelthetett, hiszen a megörökített alakok többsége a kamera felé néz. A macskaköves Gorove utcában, amelynek páratlan oldala a szolnoki palotasor.
Szolnok egyik legnagyobb kereszteződésének a helye 1970-1972 között. Már körút a Ságvári, azaz a jelenleg Boldog Sándor István nevét viselő közterület. A kép címéül választott "Ságvári körúti lakások" már bő évtizede lakottak, a 18 emeletesben viszont még akár friss is lehet a festékszag.
Ennek az 1927-ben postára adott szolnoki lapnak nemcsak az az érdekessége, hogy a város háború utáni első "nagy" beruházását mutatja, miközben az anziksz vásárlói a szegényházi kápolna építésére is adakoztak, hanem írója is: Radvánszky József, aki később lelkésze lett az Eötvös téri templomnak.
Egy 1905 és 1910 között készült szolnoki képeslappal üzent Vilma Mariskának. Ez nemcsak azért érdekes, mert az anziksz képes oldalán a Gorove út eleje látható, hanem mert a címzés alapján egyértelmű, hogy Vilma Budapestről küldte Budapestre ezt a szolnoki lapot.
Nagyjából fél évszázada, a megye városainak és járásainak támogatásával, az egykori Kun Béla körúti és Móra Ferenc úti tízemeletesek között létesült a jubileumi park. Tulajdonképpen Szolnok első tízemeletesekből álló lakótelepének közterülete volt jellegzetes Kádár-kori játszótérrel.
