A szolnoki Kossuth utcai szecessziós Mezőgazdasági Takarékpénztár megörökítése lehetett Róth Dezső kezdő vállalkozó feladata 1906-ban, de szerencsére kicsit "ügyetlenre" sikeredett első munkája. Így inkább egy szolnoki életkép született építkezéssel és a fotóst figyelő helyiekkel.
A Tisza szálló kerthelyisége, a még kiépített sétány nélküli folyópart, a "szép híd", alatta vitorlás és az éppen locsolt Tóth Tamás park széle. Ezeknek a látványával küldte valaki Szolnokról Bécsbe az üdvözletét egy Budapesten kiadott képeslapon, aminek fotóját a hotel tetejéről készítették.
A Szolnokon élő Sándor a Cegléden lakó Ferencnek, a sógorának egy 1913 januárjában feladott képeslapon írta le, honnan és mikor érkező vonatnál találkoznak. A Wachs Pál kiadásában megjelent, korábbi szolnoki képekből összeállított anzikszra írt szöveg nem más, mint egy korabeli SMS.
Ez a forgalomba került felvétel azt bizonyítja, hogy a hatvanas évek elején a monopol képeslapkiadónak nem kellett a helyi tanács vagy párt jóváhagyását kikérnie egy anziksz megjelentetéséhez. Ez az 1962-es fotó az üres szobortalapzattal ugyanis szolnoki szemmel felért egy provokációval.
Egy újabb Weinstock anziksz a két háború közötti Szolnokról. Gyanúm szerint a nyitására készülő Tisza szálló rendelhette meg fővárosi képeslapkirálytól. Az biztos, hogy az egyik felvétel 1928 nyara előtt készült, ugyanakkor a mai Verseghy parkot elnézve szintén ez előtti fotózásra gyanakodhatunk.
