Tiszára néző szoba. Déli tájolású terasz napozóágyakkal. A forróság ellen zsalugáteres ajtók, amin keresztül a nyári estéken beszűrődhet a kerthelyiségben játszó zenekar muzsikája, az összecsörrenő tányérok és a vidám vendégek zaja. Szolnoki idill 1930-ból, a Tisza szállóból, Nerfeldék képeslapján.
A fotózás pillanatában már több mint százéves szolnoki épületben, a hatvanas évek elején nemcsak múzeum működött - miként a képeslap hátulján szerepel -, hanem könyvtár is, sőt talán lakások is voltak benne. A később repülőgép szerencsétlenségben elhunyt fotós csak 1962-ben készíthette ezt a képet.
A megyeháza kocsifelhajtója mellett, az épületsarkánál szerintem érdekes utcai lámpát fedezhetünk fel. Tudom, hogy a felvétel készítésekor - valamikor 1907 és 1915 között - Szolnokon már működött az áramszolgáltatás, de nem gondolnám, hogy földkábelek is voltak. De akkor hogyan?
Vajon milyen kép élhetett Szolnokról a 19. század utolsó évében, a szintén a Tisza partján fekvő Zenta lakóiban? És ezen a képen változtatott-e mondjuk a "nagyságos Subritzky (?) Gizike úrleány" részére küldött képeslapon látható szolnoki fotó? Törvényszéki palota, villanytrafó, járda.
Két állóformátumú képeslap, amelyeknek a felvételei valamikor a hetvenes évek második felében, legfeljebb a nyolcvanas évek elején készültek Szolnokon. Közös bennük a modern, fejlődő Szolnok érzékeltetése, az égbenyúló toronyházakkal, az azokat körülvevő rendezett környezettel.
