Minden bizonnyal a mai József Attila úti laktanyában töltötte sorkatonai szolgálatát az az önmagát "cibilizált" bakaként jelölő fiatalember, aki 1899 tavaszán ezzel a négyképes, színes, a Fuchs Lipót és fia gondozásában megjelent szolnoki képeslappal üzent Frankó Ottiliának Túrkevére.
Apró részletek utalnak arra, hogy ez a fotó 1963. május 1-jén készült a szolnoki Kossuth téren, nagyjából a Magyar utcai torkolattól. Érdemes összehasonlítani ezt a képet az éppen két hónappal korábban ugyanitt bemutatott fotóval, mert jól látszik, öt év alatt mennyit változott Szolnok főtere.
Hétköznap a Beloiannisz út és a Ságvári körút kereszteződésénél valamikor a nyolcvanas évek elején. Használható a gyalogos aluljáró, csak a kiválasztottak parkolhatnak a pártház előtt, és a Sütő utca sarkán sem áll még a bankszékház. Mert akkor Szolnokon is szocializmus honolt.
Hová indulhatott a gőzhajó Szolnokról valamikor 1905 és 1914 között? Ránézésre nem sétahajó, inkább menetrend szerint közlekedő járat, ami rendszeresen érinthette a mai tárház környékére. Talán még az első világháború utolsó évében is, amikor ezt a képeslapot feladták Szolnokon.
A Szapáry utcai szecessziós ház földszintjén működő Kádár cukrászda nagyjából száz esztendővel ezelőtt így nézhetett ki, ahogy Gettler József hírlapelőfizetési irodájának kiadásában megjelent két képeslapon ránk maradt. Egyiken az elárusító tér, másikon a nagyterem látható.
