Bár Violics Melánka úrleánynak csak 1903. szeptember 28-án küldték Budapestre, az Alsó Erdősor utca 36. szám alá ezt a szolnoki képeslapot, nekem nem sok kétségem van afelől, hogy Szigeti Henrik az új zsinagóga elkészülte után azonnal, tehát még 1899-ben elkészítette ezt a felvételt.
Bár ez a részben hamisított szolnoki képeslap elsősorban a város vallási sokszínűségéről és toleranciájáról tanúskodik, amikor Pista kapkodva postára adta, nem éppen ezek az értékek jellemezték a világot. Egy harcba induló katona üzenete és ?hétköznapi? problémája 1916-ból.
Lehet, hogy a Szapáry úti Nemzeti nagyszállóban valamikor a harmincas évek végén egy Mici nevű zongorista szórakoztatta a vendégeket? Akik akár hajnali háromig is mulathattak a grillben, vagy moziba is mehettek, ami akkoriban a Nemzeti Mozgó nevet viselte.
A szolnoki Kossuth teret ábrázoló fotó legalább másfél évtizeddel a készítése után került képeslapként a fővárosba. Érdekessége az a Szentháromság-szobor, aminek történetét évek óta nem sikerül kibogoznom. Annyi bizonyos, hogy a múlt század első évtizedeiben a város főterén állt.
A Kossuth tér sarkán működő Faragó Sándor papíráruháza az első világháború előtt nem sokkal jelentethette meg ezt a képeslapot, amihez már az új Tisza-híd belvárosi hídfőjéről állva készült a felvétel. Igaz, a lapot egy Monarchiabeli katona már a háború éveiben küldhette Szolnokról az otthonába.
