2025.12.1. (hétfő)

Apa gyermekével az épülő Gépiparinál

Apa gyermekével az épülő Gépiparinál

Dátum:

Képeslap vagy inkább családi fotó? Szolnokon, az Eötvös téren járunk, szerintem 1926-ban. A háttérben már áll a Szegények otthona, balra pedig épül a Gépipari tornaterme. A fotó előterében azonban egy férfi néz a kamerába, karján kislánnyal. És a víztorony tövében is ülnek emberek.

Képeslap vagy inkább családi fotó? Szolnokon, az Eötvös téren járunk, szerintem 1926-ban. A háttérben már áll a Szegények otthona, balra pedig épül a Gépipari tornaterme. A fotó előterében azonban egy férfi néz a kamerába, karján kislánnyal. És a víztorony tövében is ülnek emberek.

Hogy a szolnoki Eötvös téri víztornyot ábrázoló fotóból képeslap lett, azt természetesen a kép hátulja bizonyítja, ahová azonban csak a címzésre szolgáló vonalakat és a szöveg helyét kijelölő léniát nyomták. Sem a kiadó, sem a fotós neve, sem a bélyeg helye nem került rá. Ugyanakkor a címlap is olyan, mintha a víztorony tartályának két oldalára, sablon nélkül, kézzel írták volna oda, hogy mit is ábrázol a felvétel. Tehát kicsit amatőr, vagy kezdő képeslapról van szó, esetleg egy „fekete” kiadásról. A birtokomban lévő, soha fel nem adott anziksznak azonban nem ezek jelentik a legnagyobb érdekességét. És még csak nem is a víztorony, ami a fotózáskor már több mint másfél évtizede szolgálta Szolnokot.

A kép előterében, a mai járda helyén egy kifejezetten jól öltözött – öltöny, nyakkendő, hosszú kabát – férfi néz a kamerába. Jobbján egy ugyancsak szépen felöltözött kislány, aki talán valami macit tart a kezében, és ugyancsak a fotóst figyeli. Kettőjük testtartása alapján számomra egyértelműnek tűnik, hogy eredetileg egy családi képről lehet szó, nem pedig egy véletlen, utcán elkapott pillanatról. Természetesen így már csak az a kérdés, hogy ki lehet ez a nagyjából 1900 körül született férfi, illetve miért és hogyan lett a családi felvételből képeslap. Félek, soha sem kapunk választ ezekre a kérdésekre.

Az viszont biztos, hogy a családi kép készítője egy olyan pillanatot örökített meg, amiről nem sok felvétel maradt az utókorra. A fotó bal szélén ugyanis éppen a szolnoki Fa- és Fémipari Szakiskola – közkeletű nevén a Gépipari – építését, pontosabban a tornaterem kivitelezését látjuk. Maga az intézmény 1927 őszére készült el, így azt feltételezem, hogy a felvételt 1926-ban készíthették. Bár a korabeli építkezések ütemét ismerve az sem kizárt, hogy egy évvel később, kora tavasszal dolgozott az ismeretlen fényképezőgép tulajdonos. A képen jól látszik, milyen technikával, szállítóeszközökkel, és anyagfelhalmozással zajlott egy-egy ilyen, korabeli beruházás.

Ami akkoriban nem volt egyedülálló az 1894 óta Eötvös József nevét viselő, korábban állatvásároknak és katonai gyakorlatoknak helyet adó téren. Az ennek a képnek a jobb szélé látható Szegények Otthona ugyanis 1925-re készült el a tér északi részén, így azt is mondhatjuk, hogy ezt a fotót csak 1925 és 1927 között csinálhatták. Miként azt is, hogy a Gépipari átadásával sem zárultak le a „nagy” építkezések a téren, hiszen a „szegényházi” templom majd csak 1933-ra készült el.

Csak megfelelő nagyítás mellett tűnik fel, hogy a gyermekét tartó férfi nem egyedül van a képen. A víztorony tövében ugyanis többen is ülnek. Három alak a torony földszintjére vivő lépcsőtől jobbra húzódott a fal tövébe, másik három pedig a Gépipari felé eső oldalnál látható. Mindkét csoport olyan, mintha gyermek és fejkendős asszony is lenne bennük. Ha jó indulatú akarok lenni, akkor a vasúttól érkező, megfáradt emberek, akik pad híján a torony tövében pihentek meg. Avagy a Gépipari építkezésén dolgozók családjai, akik éppen a családfőt várják. Kevesebb optimizmussal viszont inkább azt mondom, hogy talán a Szegények otthonából kiszorultak kuporognak ott a földön. Ami könnyen megörökítődött egy nem hivatásos fotós, nem képeslapnak szánt fényképén.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A szolnoki főutca 1914 körül

A mai szolnoki Kossuth utca 16., 18., 20. és 22. számú telkei illetve a Szapáry utca 2. és a Baross út 1. és 3. ingatlanjai látszanak ezen az 1914 nyara előtt készült képeslapon, amikor a megörökített lovaskocsik még a Gorove utcán álldogáltak. De látszik egy ki tudja, mikor eltűnt dombormű is.

Régi légi felvétel

A bő száz évvel ezelőtt élt fotósok egyik kedvenc helye lehetett... Hát igen. Vagy a belvárosi templom tornya, vagy a belvárosi iskola teteje. Ahonnan több "légi felvétel" is készült a múlt század elején Szolnokról.

Ki áll a színház előtt?

Talán egy színész, talán egy színpadi szerző, vagy egy korabeli szolnoki színházrajongó áll Szigeti Henrik felvételén a város első kőszínháza előtt, valamikor a múlt század tízes éveinek első felében. A képet nézve a korabeli Városház utca környékét is elképzelhetjük.

Kihalt szolnoki főtér

Szolnok főterét minimum negyven évvel ezelőtt, egy kora nyári napon, dél körül örökítette meg Csobaji Előd, a Képzőművészeti Alap fotósa. A teret akkoriban uraló Munkásmozgalmi emlékművet ügyesen elrejtette, miként az embereket is. Mintha Patyomkin-város lenne a képen, nem pedig egy nyolcvanezres megyeszékhely.