2025.08.27. (szerda)

Átírni József Attilát

Átírni József Attilát

Dátum:

Egy épület karakterét felújítás címén alapvetően megváltoztatni, szerintem olyan, mintha egy régi versben kicserélnénk a ma már alig használt szavakat, és itt-ott aktualizálnánk, a rímeket és a versszakok számát meghagyva. A József Attila úton álló, legalább 50 éves, egykor a Térképészeti Hivatalnak otthont adó épülettel nagyjából ez történt. Ráadásul az eredmény az egyen hungarocell borítás, egyforma vakolat és a mindenünnen visszaköszönő műanyag nyílászárók. Lehet, hogy korszerű, de unalmas lett a valamikor majolikával borított egyedi kinézetű épület.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Igények és buszmegálló

Látszólag teljesen rendben van. Sőt! Még nem rúgták ki az ablakát, a pad és a tető is a helyén. Tehát nem is panaszkodjunk. Az idióta firkálások megszokottak. A vadplakátok elkerülhetetlenek. A pad alatt kibújó gaz vicces. A kissé koszos üveg meg a hibahatár. Buszmegálló anno 2015 Szolnok. Lehetne másmilyen is vagy lentebb adjuk/adtuk az igényeinket?

Hol romlott el?

Valamikor a város első szállodája, étterme és fürdője volt. Szubjektív véleményem, hogy egy ideje egyik szolgáltatása sincs a topon. De eddig legalább a gyógyvíz kifolyó működött. Most éppen az sem. Bár, ahogy a kút környékét elnézem, talán még az is csoda, hogy eddig bírta. Hol romlott el valami a Tisza szálló történetében? Magánügy vagy közügy?

Az erő velük van?

De a józan ész - szerintem - biztosan nem. Persze ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy velem lehet a baj. Nekem miért nincs soha olyan ötletem, hogy az utcán vállmagasságban lévő KRESZ-tábla sarkát meghajlítgassam? Mi kell vagy nem kell ahhoz, hogy valakiben felmerüljön egy ilyen fantasztikus idea. Nem az erő, az biztos.

A „zsákutca” lámpái

A gyalogos Zagyva-híd Városmajor felőli vége egy vakhíd, ami lassan fél évszázada nem vezet sehová. Annak idején biztos, voltak tervek az ottani lehajtóra. Gondolom, már akkor közvilágítás került arra a részre. Ami azonban jó ideje korláttal lezárt/elzárt/tiltott terület. Az utcai lámpákat viszont cserélni kellett. És talán a darabszám is adott volt. Mindez pedig felülírta a logikát és a józan gondolkodást. Így most van három lámpánk, amelyek olyan helyre szórják fényüket, ahová senki nem teheti be a lábát.