2025.11.30. (vasárnap)

Az ember alkotta paradicsomról

Az ember alkotta paradicsomról

Dátum:

Aki már egyszer is rocsózott a Tisza-tó öbleiben, megkerülte bringával a tavat vagy rácsodálkozott a természet szépségeire ott, annak nem az a kérdés, miért éppen, hanem, hogy végre mikor. Ehhez pedig kitűnő segítség lehet a Tisza-tó, ember alkotta paradicsom című útikönyv.

Nem gondolnám, hogy régimódi vagyok azért, mert nemcsak szeretem az útikönyveket, de hiszek is bennük. Szerintem ugyanis az internet és a google korában is hatalmas hozzáadott értéket – és könnyebbséget – jelent, hogy a világ egy szegletéről valaki vagy valakik már összeszedték azokat az információkat, amelyekre turistaként nagy valószínűséggel szükségem lehet. Nem vitatom, hogy a szolnoki Booster Média Kft. gondozásában megjelent Tisza-tó, ember alkotta paradicsom című könyv minden információját meg lehetne találni a világhálón, csak éppen abba nekem annyi időt kellene előzetesen beleölnöm, ami alatt a leglassabb ritmusomban is háromszor megkerülöm bringával a tavat, ráadásul e könyv nélkül nem is tudnám, mit is keressek. Mert a jó útikönyv egyfajta sorvezető, ajánlás, mások tapasztalatainak a tárháza. És szerintem a többség – velem együtt – jobban szereti a járt utat, mint az ismeretlent. Plusz, sokszor nincs is időnk keresgélni, kutakodni, kitalálni. A legtöbbször jól esik készen kapni. Aztán indulni.

A Kovács Janka szerkesztette útikönyv legnagyobb baja, hogy mehetnéke támad tőle az embernek. Annak ellenére is, hogy felidézhetetlenül sokszor járt már a Tisza-tónál. Amiről azonban ez a könyv is bebizonyítja, hogy száz százalékig megismerhetetlen, felfedezhetetlen. Avagy minden tudás mélyíthető. Ráadásul ez egy nagyon jól szerkesztett könyv, ami a tó emlékezetének megidézése, a mesterséges paradicsom élővilágának bemutatása után sorra veszi a Tisza-tó három nagy vonzerejét: a horgászatot, a bringázást és a hajós túrákat. Aztán pedig jönnek a települések kincsei, amelyek között olyan apróságokat sorolnak fel, hogy néha tényleg nem hisz az olvasó a szemének, és azt kell mondania: na, most induljunk megnézni. Amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy a hátizsákba, bringatáskába beférő könyvben gyönyörű fotók csalogatnak, miközben jó betűtípussal szedték, illetve átláthatóan és világosan tördelték. Csak az a kérdés, hogy a kötése és a papírja hány túrát fog kibírni. Mert az ugye nem kérdés, hogy a Tisza-tóhoz ezentúl csak ezzel a könyvvel indulok el.

Bár azt sem tartom kizártnak, hogy ha éppen a mostani példányom elszakad, veszek egy másikat. Már csak azért is, mert a 3500 forintos árból 200 forinttal Ljasuk Dimitry Jóreménység-szigetét támogathatom, ami a covidra, a lezárásokra adott egyfajta válasz, meg persze az ember alkotta paradicsomnak egy kis szeletkéje. Amit a könyvhöz mellékelt térképen viszonylag gyorsan meg lehet találni. És egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ez a googlemaps segítségével is ilyen gyorsan menne. Merthogy a könyv melléklete egy jó tematikus turistatérkép, amin nem minden, hanem csak a Tisza-tavi túrákhoz nélkülözhetetlen információk szerepelnek. Például a tó öbleinek a megnevezése – erről a könyvben is van szó -, ami nagyon jól jött volna tavaly, amikor a rocsónk – most már tudom – az Abádszalóki-medence Belső-tó melletti részén megadta magát, és csak nagy nehezen tudtam a megmentőnknek elmagyarázni, hol is ringatózunk a tűző Napon, a tavon.

Elismerem, hogy a nyomtatott útikönyveknek lehet egy nagy hátránya a világhálón tobzódó információkkal szemben. Elavulhatnak. Bár a Tisza-tó, ember alkotta paradicsom gazdag a QR kódokban – azaz egy okostelefonnal rengeteg aktuális infót is kaphatok -, lehet, hogy pár év múlva frissíteni kell a tartalmát. De hát a könyves szakma nem véletlenül találta ki a „javított, bővített kiadás” fogalmat. Én mindenesetre reménykedem, hogy nem egyszeri fellángolás ez a kötet, hanem két-háromévente frissülő kiadvány. Ígérem, annyi idő alatt biztosan elrongyolódik a példányom.

(A címlapkép a www.tiszatoutikonyv.hu oldalról való.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A besúgó szolnoki fénytörésben

A nyolcvanas évek közepén már szolnokiként talán máshogy emlékszem a rendszerváltás előtti időszakra, mint a főváros belső kerületeiben élők. Besúgó nem voltam, és azt sem tudom, jelentettek-e rólam, viszont az biztos, hogy az HBO első hazai fejlesztésű sorozata, A besúgó nekem nagyon bejön.

Elragadó mozdulatok

Kevés olyan megyeszékhelye lehet az országnak, ahol rövid időn belül négy kortárs képzőművészeti kiállítás is nyílt. Félek, mégsem ez lehet az oka annak, hogy az egyébként elsőrangú Pribojszki Zsófia tárlaton vasárnap délután még teremőr sem volt az Agóra remek kiállítóterében.

Megidézett Czibulás

Minden könyv akkor új, amikor először a kezünkbe akad. A Czibulás emlékkönyv hiába jelent meg 2007-ben, most kaptam belőle egyet, és nem tudtam letenni. A Czibulás, Czibu, Czibulás Péter a Szolnoki Szigligeti Színház tagja 36 éven keresztül. Másfél évtizede másik színpadon áll.

Három évtizede ötven éve

A szolnoki repülés története mellett a város múltjáról is sok érdekességet elmesél a három évtizeddel ezelőtt megjelent Ötven év a Tisza fölött című kiadvány. Az antikváriumban talált könyvnek köszönhetően például megtudtam, hány nézője volt az 1974-es szolnoki Ejtőernyős világbajnokságnak.