2025.08.27. (szerda)

Benne vagyunk a szerdában

Benne vagyunk a szerdában

Dátum:

A szerdai gyerekre természetesen büszkék lehetünk a szaporodó nemzetközi díjai miatt, számomra mégis sokkal fontosabb, hogy mutat valamit abból, milyen Magyarország a 2010-es években. Ez éppoly ritkaság a kamerák előtt, mint Thuróczy Szabolcsot ennyire finom és érzékeny filmszerepben látni.

Horváth Lili A szerdai gyerek című filmjének nézése közben, néha azon kaptam magam, hogy úgy éreztem, nem játékfilmet, hanem dokumentumfilmet nézek. Így visszagondolva, ebben több dolog is közrejátszhatott.

Egyrészt az a végtelenül lepusztult, szomorú környezet, ahol a film jelenetei játszódnak. A szocreál művelődési ház, az egykor talán szebb napokat látott szegénysor, a rémisztő állapotú gyermekotthon, na és a többször mutatott undorító vasútállomás. Kétségem sincs afelől, hogy Fehér Károly producer csapatának egy fillért sem kellett költenie a megfelelő helyszínek kialakítására. Egy nap alatt bármelyik magyar városban találtak olyan helyeket a jeleneteknek, ahol bármiféle beavatkozás nélkül, azonnal kezdhettek forgatni. Ezzel pedig a Szerdai gyerek című játékfilm már-már dokumentarista módon mutatja meg, hogy Magyarország kevésbé napfényes oldalai milyen reménytelenül sivárok.

Másrészt a dokumentumfilm érzéshez hozzájárult a színészek játéka is. Az egyébként nem színész, a forgatás idején 19 éves Vecsei Kinga hibátlanul alakítja a gyermekéért küzdő, egykori intézetis leányanyát. Nemcsak a jelenlétével, a tekintetével hiteti el a nézővel, hogy ő valóban a szerencsétlen sorsú Maja, de a beszédstílusával, az elképesztően zárt artikulációjával is. A valóságban egyébként művészeti tanulmányokat folytató fiatal hölgy biztos, hogy nem így beszél, így le a kalappal a kitartás előtt, amivel ezt a rettenetes beszédstílust hozzárakták a karakteréhez.

Vecsei Kinga kiváló partnere a kilátástalan hétköznapokat bűnözőként átélő, egyébként látványosan unatkozó Antal Zsolt, illetve a Majába reménytelenül szerelmes, fiatal telepi srác. De zseniálisak a film alaptörténetét jelentő szociális vállalkozói program többi, roma szereplői is, akik méltó partnerei a profi színészeknek. Például a vágott szájú pitiáner bűnözőt alakító Nagy Ervinnek, a művelődési házat vezető Lukáts Andornak, vagy a végre ismét filmekben is foglalkoztatott Börcsök Enikőnek.

Természetesen Thuróczy Szabolcsnak is. Aki nálam, ezzel az alakításával egyértelműen elnyerte az év magyar férfiszínésze díjat. Thuróczyt, aki többnyire a fővárosi alternatív színházi világban mozog és alakít immár két évtizede zseniálisakat, a hazai filmipar is sokat foglalkoztatja, bár eddig többnyire csak apróbb, de emlékezetes mellékszerepeket kapott. Ez alól kivétel az HBO korábbi Társas játék illetve a most futó Aranyélet című sorozatai, amelyeket a hazai sorozatgyártás csúcsának tekintenek jelenleg. És amelyekben Thuróczy inkább a marcona vagy a bunkó vagy a gengszter figurákat szokta hozni. Most azonban egy érzékeny, kedves, segíteni akaró szociális munkás. Hitelesen. Nem akarok túlzásokba esni, de a 40-50-es korosztály legkiválóbb magyar színésze.

Most A szerdai gyerekben, ami sajnos nem lesz közönségfilm. Hiába halmozza ugyanis a díjakat, érzékelhető mögötte komoly PR munka, reklám nélkül kevesekhez fog eljutni a híre. Pedig hibátlan a történet és a megvalósítás is, ráadásul egyetlen másodpercre sem engedni elkalandozni a figyelmet. A szó legjobb értelmében vett mozi – rólunk.

(A film rendezőjével 2015. november 30-án, a 18.00 órás filmvetítés után beszélgetek a Tisza moziban)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A kapitány csodái

Enyhe kifejezés, hogy leesett az állam. Arról nem is beszélve, hogy Szolnok szeretetét ennyire szépen és töményen sem tapasztaltam még. Irigylem azokat a gyerekeket, akik a Széchenyi piros iskolájában részesei lehetnek Kádár-Csomor Gábor rajzfoglalkozásainak. Van remény.

Keressék Idát!

Talán még soha se mondtam egy film után, hogy "ez jól esett". A Goda Kriszta rendezte Ida regénye után így álltam fel, mert ennyire kiegyensúlyozott, kellemes ütemű és szépen fotografált filmet régen láttam. Kár, hogy ismét megy a mozifilm-tévéfilm játék, így sehol sem látható ez a remekmű.

Szellemi csoki szökőkút

Nem kedvelem azt a netes fogást, amikor azzal akarnak kattintásra bírni, hogy ha valamiből csak egyet akarok vagy tudok elolvasni, megnézni, akkor pont az legyen, ami elém tolakszik. Az Eső csokoládé tematikájú őszi száma kapcsán azonban többször is élnem kell ezzel a fordulattal.

Ne legyen véletlen!

Remélem, hogy a Véletlenül írtam egy könyvet című új, magyar, családi film nemcsak újabb nézőket csábít (vissza) a hazai mozikba, de sokakat rávesz az írásra is. Mert az írás az olvasással kezdődik, mindezek pedig elősegítik az értelmes beszélgetéseket. Ráadásul ez a film sok tekintetben szép is.