2025.08.27. (szerda)

bSZ2011: A könyvtár

bSZ2011: A könyvtár

Dátum:

Sokáig nem értettem, hogy a hatvanas években készült képeslapokon miért látszik egy lőtorony a megyei könyvtár mai épületének tetején. A hatalmas vörös csillagra pedig csak akkor találtam magyarázatot, amikor elkezdtem kutakodni az épület múltja után.

A Kossuth tér és a Tisza Antal utca sarkán álló, ma már kétemeletes, sárga klinkertéglás ház, ahol 1997 óta a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár működik, építése óta sok mindennek otthont adott már, és az elmúlt bő évszázad alaposan nyomot hagyott a homlokzatán.

Kósa Károly fellelhető dolgozatából tudható, hogy az épületet 1891-ben emelték. Mégpedig úgy, hogy az év májusában bontották el a korábban itt álló Fehér ló fogadót, és novemberben már el is foglalhatta az épületet a Pénzügyigazgatóság. Építését Szolnok 1876-os megyeszékhellyé válása indokolta, ami után előbb felépült a megyeháza első része (1878), majd a városháza (1884) és törvényszék, azaz a mai bíróság (1891) is.

Az eredetileg csak egyemeletes épületet Hofhauser Antal tervezte, és Milkó Vilmos valamint Vaskovits Antal irányításával épült. A XX. század elejéről származó képeslapon látszik, hogy az épület bejárata a tér felőli homlokzaton, nagyjából a mai kávézó helyén volt, egy oszloppárral megtámasztott erkély alatt. A régi anzikszon az is kivehető, hogy az épület sarkán, a mai bejárat fölött stukkódíszítés volt, ami Kósa Károlytól tudhatóan, a város pelikános címerét ábrázolta.

A Kossuth teret ábrázoló képeslapok időbeli elhelyezését segíti az egykori Pénzügyigazgatóság épületének 1921-ben bekövetkezett bővítése, amikor egy újabb emeletet húztak az épületre. Illetve ekkor került a pelikános címer fölé a magyar címer is, amiket aztán a második világháború után levertek.

Az 1892 óta Kossuthról elnevezett téren álló épület földszintjét – ahogy a tér szinte valamennyi épülete esetében – üzletek foglalták el, a két világháború között például a Schwarcz testvérek boltja. Ez a szokás egy rövid ideig a második világháború után is élt még, hiszen amikor 1946-47 körül az Adóhivatal foglalta el az épületet, a földszinti helyiségekben Népbolt működött.

Az épületbe 1950-ben – az addig a megyeházán működő – Szolnok Megyei Közlevéltár költözött, amit az is indokolt, hogy az intézmény 1952-től a községek és városok iratanyagát is kezeli. A levéltár azonban nem sokáig működött itt, mivel város első felsőoktatási intézményének, a Szolnoki Műszaki Egyetemnek a fővárosba költöztetése után, annak helyére, a bíróság épületébe tette át székhelyét.

A kiürült – gyanúm szerint inkább kiüríttetett – házat az 1956-os forradalom napjaiban, az addigi állampárt helyébe lépő Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megyei bizottsága foglalta el. Az 1957-es költözésben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy a mai Baross és Mária utcák sarkán álló egykori pártház kétes emlékével is szakítani akart az új párt. Az MSZMP azonban szintén nem sokáig volt a ház lakója, hiszen 1965-re elkészült a város első modern épülete, a Baross és a Ságvári sarkán mai is álló, a népnyelvben Fehérházként emlegetett pártház. Viszont ez a 8 éves Kossuth téri tartózkodás elegendő volt arra, hogy a mai könyvtár tetejére felkerüljön az a bizonyos lőtorony, amiből az egész teret, és az oda vezető utakat szemmel lehetett tartani. (Gondolom, a jobb félni, mint megijedni elv alapján döntöttek az építéséről.) Illetve ekkoriban kerülhetett a ház tetejére a hatalmas, neon vörös csillag is, hasonlóan az ekkor tanácsházaként számon tartott városházához.

Hogy a mai könyvtár épületében 1965-ben ki költözött, számomra nem teljesen világos. A fellelhető dokumentumok egy része szerint az 1962-ben alapított Tiszaparti Gimnázium kapta meg kollégium céljára. Találtam viszont olyan dokumentumot is, ami szerint a Tiszaparti csak 1985 és 1996 között működtetett itt kollégiumot. Az biztos, hogy a nyolcvanas évek második felében itt lánykollégium üzemelt, ahol a város gimnáziumaiba járó, de vidéken élő lányok laktak. De tudok olyan egykori lakóról is, aki a nyolcvanas évek első felét töltötte itt, és úgy emlékszik, akkoriban az elsőn fiúk, a második emeleten pedig lányok laktak.

Az azonban biztos, hogy a kilencvenes évek közepén döntés született a megye szégyenének számító, akkoriban a múzeummal egy fedél alatt működő könyvtár ide költöztetéséről. A felújítás, illetve a mögötte lévő házzal való egybeépítés révén 1997 augusztusára készült el a város és a megye rangjához is illő, olvasói szemmel nézve korszerű, kényelmes és tetszetős épület.

 

EZ A CIKK ELŐSZÖR 2011. NOVEMBER 28-ÁN JELENT MEG A BLOGSZOLNOKON

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kort dokumentáló utcabútor

(NYÁR) Nevezhetjük utcabútornak vagy közösségi, háztartási segédeszköznek. Megjelenése és eltűnése egyértelműen utal a tömeges lakásépítésben beállt változásra. A fiatalok talán már nem is tudják, mi célt szolgáltak ezek a vaskapuszerű, magányos építmények. Amiből Szolnokon is találunk még néhányat.

Helytörténelemmé válik

"Azért kezdtem szervezni, mert úgy éreztem, nincs olyan szabadtéri rendezvény a városban, ami az igényeimet kielégítené." - Nyilatkozta 2011-ben, az ötödik Tiszavirág Fesztivál után Kovács Ákos ötletgazda és szervező. Amire az elmúlt 11 év emlékei között keresgélve bukkantam.

TVSZ (10.): Szolnoki gátak és őrzőik

Tizennyolc évvel ezelőtt tetőzött Szolnoknál az eddig észlelt legmagasabb vízállással (LNV), azaz 1041 centiméterrel a Tisza. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a szolnokiak mindig együtt éltek az árvizekkel. De vajon tudjuk-e, mennyi gát és gátőr vigyáz ránk? Tanultam Valamit Szolnokról.

Közmeghallgatásom

A szolnoki közmeghallgatást általában novemberben tartják Szolnokon. Ilyenkor a város lakói választott képviselőik elé állhatnak ügyes-bajos dolgaikkal. Idén ez minden bizonnyal elmarad. Pedig ez nagyjából egybeesik az új testület "születésnapjával". Tavaly összeírtam a kívánságaimat.