2025.12.1. (hétfő)

bSZ2011: Egyetlen bauhaus

bSZ2011: Egyetlen bauhaus

Dátum:

A maga nemében egyedülálló épület Szolnokon. Lassan kilencven éve áll a Baross úton, mégis alig találni róla fotókat. Úgy tűnik, évtizedek óta csak használjuk - szerencsére arra, aminek eredetileg épült -, és ritkán csodálkozunk rá szépségére. A nagypostánk.

Petróczki Ferenc fotóján, amelyik a vízügyi székház tetejéről készült, jól látszik a szolnoki nagyposta – 1-es posta, főposta, ki hogy szereti említeni – épületének különlegessége. Modern, funkcionalista, ugyanakkor van benne valami szépség és egyediség. Ahogy a múltszázad első felének legjelentősebb képzőművészeti és építészeti irányzatának alkotásaiban általában. A szolnoki főposta épületét ugyanis bauhaus stílusban emelték, és úgy tudom, ez az egyetlen ilyen jegyeket magán viselő ház a városban.

Németországban, Hollandiában műemléki védelmet élveznek a bauhaus lakóházak és középületek, de Budapesten is a legtöbb ilyen épületet igyekeznek védetté nyilvánítani. Márpedig a fővárosban van belőlük bőven. Nem úgy vidéken.

A nagyposta építésének történetére vonatkozó dolgozattal eddig nem találkoztam. Annyi bizonyos, hogy a város fejlődésének második aranykorában, a két világháború között, 1927-ben emelték. Egy leírásból úgy tűnik, hogy a vasútállomástól a belvárosi Tisza- és Zagyva-hídig futó „főutca” egyik impozáns épületeként tartották számon a harmincas években. Hogy mi indokolta a szűken vett belvároson kívül történő felépítését, nem igazán értem, maximum a korabeli telekárakkal és tulajdoni viszonyokkal tudom magyarázni. A húszas évekből ismert képeslapokat nézegetve ugyanis a mai Kossuth téren, vagy a Szapáry utcában is lehetett volna olyan földszintes, nem éppen városias házat találni, aminek a helyére odaképzelhető ez a kétszintes, íves épület.

Amikor elterveztem, hogy írok erről a különleges szolnoki házról, azt gondoltam, dúskálni fogok a különböző korszakokba készült fotókban. Tévedtem. Amit nem igazán értek. A saját, mintegy 150 darabos képeslapgyűjteményemben mindössze 2 darab olyan lapot találtam, amelyiken feltűnik a nagyposta. Ezeken is csak a városról készül képösszeállítások egyik elemeként, valamikor a negyvenes években készült fotókon. A neten elérhető valamennyi szolnoki képgyűjteményt átbogarászva, az agyamból kipattanó valamennyi kombinációra rákeresve sem sikerült több képet szereznem. És sajnos egyéb információt sem.

A Magyar Posta egyik közleményéből is csak annyi derült ki, hogy az 1927-ben emelt épületet 2006-ban újították fel és adták vissza a nagyközönségnek.

És, ha nem tévedek, ezzel a felújítással veszett el a város egyik műszaki- vagy ipartörténeti kincse is. A főposta sárgarézből készült csőposta rendszere. Talán rajtam kívül más is emlékszik az ügyféltérből is látható sárga rézcsövekre, amelyekbe a postáskisasszonyok egy kis tartályt dugtak mindenféle küldeményekkel, aztán sűrített levegővel továbbították azokat az épületen belül. Még középiskolásként is elbűvölve néztem ezt az elmés szerkezetet, amelyért napjaink minden postalátogatásakor vérzik a szívem.

 

EZ A CIKK ELŐSZÖR 2011. AUGUSZTUS 4-ÉN JELENT MEG A BLOGSZOLNOKON.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

TVSZ (1): Mennyi víz?

Hány kilométer vezeték szolgálja Szolnok vízellátását? És mennyi vizet fogyasztunk mi, szolnokiak egyetlen nap alatt? Hétköznapi dolgok, amire nem tudtam a választ. Eddig. Mert most új rovat indul a blogSzolnokon: Tanultam Valamit Szolnokról, azaz TVSZ címmel.

Galéria: Vasárnapi üvegek

A vasárnap délutáni napsütés sétára ingerel. Arról nem tehetek, hogy mellékutcákban is járok. A fényképezőm meg nem pihenhet, amikor már a sokadig üres üveggel találkozom. Nemcsak a hétvégi bulik nyomát őrzi ilyenkor a Sütő utca (is), hanem a kukák hiányát és az átgondolatlan takarításét.

Pusztuló szolnoki házak (1.)

Szolnok nem bővelkedik az előző századforduló környékén, illetve a XX. század első évtizedeiben épült házakban. Éppen ezért fájó, hogy épített örökségünk jó néhány darabja úgy pusztul, mintha nem lenne gazdája. Ráadásul a belvárosban, többségében megszépült környezetben.

A legsikeresebb szolnoki író

"Ami jó, az vagy hizlal, vagy erkölcstelen." Ezt a szállóigévé lett mondatot annak a szolnoki születésű írónak tulajdonítják, akiknek regényeiből a rendszerváltás előtt több mint 10 milliót adtak el, azaz minden magyarnak legalább egy könyve van tőle. Tehát Szolnokon is 75-80 ezer kötete lehet.