2025.08.27. (szerda)

Egy bolttól kétszázig

Egy bolttól kétszázig

Dátum:

Hogyan lett egyetlen szandaszőlősi szatócsboltból háromnegyed évszázad alatt egy közel kétszáz egységből álló vállalat? Mi volt a jelentősége az 1969-ben átadott Jólét ABC-nek, ami eredetileg a Szolnok nevet viselte volna? Többek között ezekről is szól a Mozaikok 75 évből című kötet.

Még a nyár elején készült el és jelent meg hivatalosan a Mozaikok 75 évből – A Szandaszőlősi Földművesszövetkezettől a COOP Szolnok cégcsoportig (1946-2021) című, bolti forgalomba nem kerülő, de a könyvtárakban elérhető kötet. Miként az alcíméből is kiderül, a közel kétszáz oldalas könyv az 1946. június 2-án alapított, így idén háromnegyed évszázados fennállását ünneplő helyi földművesszövetkezet, majd ÁFÉSZ, jelenlegi COOP Szolnok történetét dolgozza fel. Kicsit rendhagyó, hogy recenziót írok a kötetről, hiszen a COOP Szolnok felkérésére több mint fél éves munkával én írtam és szerkesztettem. Így nem is értékelni, sokkal inkább bemutatni szeretném, és felhívni rá a figyelmet, mert ez a könyv nemcsak egy cégről és múltjáról, de egyben Szolnokról, környékéről és a kiskereskedelem helyi történetéről is szól.

A Mozaikok 75 évből hét fejezetben tekinti át az egyetlen, minden bizonnyal a mai szandaszőlősi Vörösmező és Simon Ferenc utcák kereszteződésénél működő vegyesbolttal induló cég történetét. Az első fejezet az indulástól az 1956-os forradalomig terjedő időszakról szól, amikor például a Baross utca 34. szám alatt – az Ostor utca sarkán – megnyílt az ország egyik első mezőgazdasági szakboltja. A második rész az 1968-ig terjedő éveket tárgyalja, amelybe belefért a szolnoki Halászcsárda vagy éppen a szajoli Pettyes vendéglő megnyitása is. A harmadik egység az ÁFÉSZ név felvételétől az első nagy egyesülési hullámig nyúló szűk évtizedet mutatja be, amihez hozzátartozott a szolnoki Jólét, Bőség, Munkás, Vosztok és az Ifjúság ABC-k megnyitása.

A negyedik fejezet már a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ és tulajdonképpen a környék településeinek kiskereskedelem-történetét tárgyalja, benne a Szolnok ABC és a Skála Tiszavidék Áruház megnyitásával, egészen a rendszerváltásig, amikor az ország második legnagyobb szövetkezete volt a szolnoki. A fejezetek óhatatlanul nemcsak időszakokhoz, de vezetőkhöz is kötődnek, így az ötödik rész a szövetkezetet 1954 és 1988 között irányító Sárosi Béla után a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ élére kerülő Guba Kálmánné elnökségének hét évét mutatja be. A hatodik – leghosszabb – fejezet pedig a Csepeli Lajos korszakról szól, amikor nemcsak COOP lett az ÁFÉSZ-ből, de az addig csak Szolnok és környékén működő cég fokozatosan az ország egyik legnagyobb ilyen vállalkozása lett, immár tíz megyében működve. Az utolsó fejezet kicsit kilóg a sorból, hiszen az utolsó öt évet próbálja áttekinteni egy Fekete Tiborral, a COOP Szolnok cégcsoport jelenlegi vezetőjével készült interjúban.

A könyvet igyekeztem a lehető legtényszerűbben megírni és minél átláthatóbban, érdekesebben szerkeszteni. Ez utóbbi célokat szolgálja az az ötvenkilenc keretes írás, amelyek egy-egy kisebb témát vagy magyarázatra szoruló fogalmat igyekeznek megvilágítani. Így külön fejezetet szenteltem például a nagyobb ABC-knek, a beolvadó szövetkezeteknek, vagy éppen az ÁFÉSZ által támogatott Szolnoki Kodály Kórus történetének. Ugyancsak a könnyebb megértést szolgálják a fejezetekhez tartozó kronológiák, amelyek nemcsak a cég életében fontosabb eseményeket, de a kiskereskedelem és az ország gazdasága szempontjából jelentősebb momentumokat is felsorolják.

Öröm számomra, hogy a kötet viszonylag gazdag képanyaggal – közel száz fotóval – készülhetett el. Ez részben a COOP Szolnok cégcsoport saját archívumának, illetve a jelenlegi és egykori dolgozóktól kapott relikviáknak köszönhető. Másrészt a helyi múzeum, könyvtár és levéltár segítségének, illetve annak, hogy a Magyar Távirati Iroda és a Fortepan is rengeteg témába vágó felvételt őriz.

(A kötet nyilvános bemutatója az Ünnep Könyvhét szolnoki rendezvényei részeként 2021. augusztus 31-én, 17.00 órakor lesz a Verseghy Ferenc Könyvtárban.)

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Tisztítókúra

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmjének premier előtti vetítésével a Tisza moziban is megkezdődött a 3. Magyar Filmhét. A Testről és lélekről szolnoki díszbemutatóját március 4-én rendezik, ahol a főszereplőnő mellett a rendezővel is találkozhatunk. Különös alkotás, kár lenne kihagyni.

Sikerfilmek árnyékában

Lehet játékfilmet csinálni abból, hogy mi van egy pelenkában? Akinek van csemetéje vagy vigyázott már apróságokra, azt talán érzi az ilyesmi fontosságát. A magyar filmgyártás elmúlt negyedévének sikerfilmjei mellett érdemes az árnyékba kerülőkre is figyelni. Például a Sünvadászatra.

A rendszerről X-elve

Politikai krimi, ami éppúgy szól az előző rendszer és a rendszerváltás zavaros világáról, mint napjainkról. Egy dologhoz nem érdemes hasonlítani: a rendező korábbi sikeréhez a Liza, a rókatündérhez. Az első hétvégén tized annyian látták, mint a Queen filmet, nekem mégis sokkal fontosabb.

Epizodisták csillogása

Vannak színházi előadások, amelyeket nem a főszereplők visznek el a vállukon. És vannak produkciók, amelyektől semmi egyebet nem várunk, mint a könnyed szórakoztatást. A Szigligeti Színház Én és a kisöcsém című klasszikus operettjére mindkét állítás igaz.