2025.10.13. (hétfő)

Egy hely, két kép, két kor

Egy hely, két kép, két kor

Dátum:

Van két képeslapom, amelyekhez - szerintem - ugyanarról a tekercsről származó fotókat használtak. Tulajdonképpen a szolnoki evangélikus templomot ábrázolják, csak más kivágásban. És más képaláírással. Igaz, a kiadás között eltelhetett legfeljebb négy év.

Van két képeslapom, amelyekhez – szerintem – ugyanarról a tekercsről származó fotókat használtak. Tulajdonképpen a szolnoki evangélikus templomot ábrázolják, csak más kivágásban. És más képaláírással. Igaz, a kiadás között eltelhetett legfeljebb négy év.

Nem tudom, hogy pontosan mikor készülhetett ez a két felvétel a szolnoki evangélikus templomról, de úgy tippelem, nagyjából tíz évvel annak átadása után, tehát valamikor a negyvenes évek elején. Erre semmi bizonyítékom nincs, csupán a képek hátterében álló terebélyesebb fákból és a rendezett parkból következtetek erre. Elsősorban azért, mert a parkot a húszas évek közepén kezdték kialakítani, a templomot pedig 1932-ben adták át, azaz kellett még néhány év, hogy a környék az itt látható képet mutassa. Ráadásul nekem úgy rémlik régi képekről, hogy a háború utolsó éveiben, amikor már állt az előző Szapáry-szobor, hasonló volt a növényzet körülötte.

Szintén a növényzetet nézegetve jutottam arra a következtetésre, hogy a két fotó egyszerre készülhetett. Az állóképen a padok körül, a fekvőn pedig pont a torony előtt láthatók – szerintem – egyforma facsemeték. Azaz volt egy tekercs, amin több jó minőségű kép is lehetett a templomról, így valamelyikről előbb, némelyikről meg később született nagyítás, és lett belőlük különböző korokban képeslap.

A képaláírások alapján azt gondolom, hogy a fekvő formátumút adhatták ki előbb. Sajnos a birtokomban lévő lap hátsó része sérült, azaz nem nyújt támpontot semmihez. Viszont biztos, hogy akkor nyomtatták, amikor még egy képeslapra nyugodtan rá lehetett írni, hogy „Evang. templom”.

Az álló formátumút – ami tulajdonképpen szintén csak az evangélikus templomot mutatja – 1951. július 3-án adták postára, és legfeljebb két-három évvel korábban, a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalatának a megalapítása után adhatták ki. Azaz, azt követően, amikor már nem kerülhetett olyasmi egy képeslapra, hogy milyen templomot ábrázol, hanem csak az, melyik teret mutatja.

Igaz, esetünkben nem kizárt, hogy az ellenség megtévesztéséről vagy valamiféle szabotázsról lehetett itt szó. Cseh Géza sokszor citált Szolnok város utcanevei című könyvében ugyanis az szerepel, hogy a Felszabadulás park a jelenlegi Tisza park neve volt, azaz a református templom, a Verseghy Gimnázium és a Tisza szálló által közrefogott téré. Nevét pedig a háború után itt felállított, 1956-ban pedig ledöntött emlékműről kapta. Márpedig a mai Zounukos szökőkúttól az evangélikus templom ilyen szögben nem fotózható. Ezeket a képeket ugyanis a köznyelvben békás szökőkútként ismert „tavacska” környékéről készíthette valamikor az ismeretlen fényképész.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Régi Szapáry ismét

Ezt a szinte fotópapírra nyomtatott képeslapot biztos, hogy 1949 után adták ki. Abban azonban bizonytalan vagyok, hogy a fotó is ugyanakkor készült-e. A bankok feliratai miatt gyanús, hogy a kép kicsit régebbi.

Szigeti kitekintett

Korán kitavaszodhatott 1905-ben Szolnokon. Szigeti Henrik, aki akkor már közel másfél évtizede volt a város megbecsült fényképésze, azon a tavaszon kitekintett új műterme ablakán, és megörökítette a város főutcáját. A lábai, és így a szemünk előtt, a fák árnyékában az a mai Kossuth utca.

Sok húsvét a Tisza partján

Lassan háromszáz éve tarthatnak húsvéti szertartásokat a szolnoki Tisza part közelében, a Belvárosi Nagytemplom több évtizeden át épülő falai között. Bő százhúsz éve a képeslapoknak köszönhetően a Szolnoktól távol élők is láthatták, milyen a város legnagyobb temploma. Három kép.

A városháza ötödik kupolája

A szolnoki városházának eredetileg öt kupolája volt. Ezt a Fuchs Lipót és Fia cég gondozásában megjelent, és egy bizonyos Mariska által 1903 júniusában Budapestre küldött különleges képeslap is bizonyítja. A felvétel minimum négy évvel korábban készült Szolnok főterén.